Intenzív monitoring

Témafelelős: Manninger Miklós

Budapest, 2016. november 30.

 

Az intenzív monitoring alapvető célkitűzése az erdők egészségi állapotának jellemzése, az abban bekövetkező változások nyomon követése és az ok-okozati összefüggések feltárása. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az erdei ökoszisztémák működését meghatározó folyama­tok (víz- és szervesanyag-körforgalom, stb.) megismerése.

Az intenzív monitoring a részletes vizsgálatoknak köszönhetően lényeges ismereteket képes szolgáltatni más kutatási témákhoz, így a klímaváltozás, a szénmegkötés és a biodiver­zitás témaköréhez is, valamint lehetőséget ad a környezeti tényezők változásából adódó következmények reális felmérésére is.

 

1. Nemzetközi előzmények

Az Európai Gazdasági Bizottság tagországaiban észlelt nagy kiterjedésű erdőkárok előidéző­jének a 80-as években elsődlegesen a légszennyeződést jelölték meg. Ezért a nagy kiterjedésű légszennyeződésről szóló egyezmény végrehajtó testülete (Executive Body for Convention on Long-range Transboundary Air Pollution) 1985 júliusában úgy határozott, hogy elindítja a légszennyeződés erdőkre gyakorolt hatásának felmérésével foglalkozó nemzetközi együtt­működési programot (International Cooperative Programme on Assessment and Monitoring of Air Pollution Effects on Forests, röviden ICP-Forests). Magyarország miniszteri szinten aláírt egyezményekkel csatlakozott a programhoz.

 

2. Az intenzív monitoring hazai kialakítása

Az intenzív hálózat hazai előzménye az FM Erdőrendezési Szolgálat által 1987-ben létre-hozott, 4×4 km-es rácshálóra épülő 16×16 km-es erdővédelmi hálózat volt. Míg az előbbi jelentette a nagyterületi, reprezentatív kárfelvétel hálózatát (EVH. I. szint – Level I), addig a második az intenzív monitoringot (EVH II. – Level II), amely az I-es szinttel szemben már állományra vonatkozóan tett megállapításokat, és az egészségi állapot megfigyelése mellett más tényezők (földtani felépítés, talajviszonyok, talajfizikai tulajdonságok, vegetáció, meteo­rológiai jellemzők) vizsgálatára is kiterjedt. A mintaterületek kijelölése és a felvételi metodika kimunkálása 1989-ben kezdődött meg az ERTI Ökológiai osztályán.

A 90-es évek elején az erdővédelmi hálózat intenzív szintjén egyre több és egyre részle­tesebb vizsgálat fogalmazódott meg a depozíció meghatározásától a lomb kémiai összetéte­lének megállapításáig. Ebből adódóan szükségessé vált az intenzív monitoring átalakítása, és olyan mintaterületek kiválasztása, melyek egyrészt megfelelnek (vagy azzá tehetők) a prog­ram növekvő elvárásainak, másrészt, melyekről visszamenőlegesen is rendelkezésre állnak adatok.

A mintaterületek többségét az intenzív monitoring beindítása előtt már létező, víz- és szervesanyag-forgalmi vizsgálatok céljára létrehozott ökológiai bázisterületek közül válogat­tuk ki, mert ezeken a területeken olyan kutatásokat végeztünk, melyek jól hasznosítható előz­ményként szolgáltak az intenzív monitoring sok hasonlóságot mutató feladataihoz. A mintaterületek bővítése az elvárt minimum 0,25 ha-os méretre, a határok állandósítása, a fák sorszámozása, az újabb vizsgálatok mérőrendszereinek kialakítása 1996-ban kezdődött el. Kezdetben 14 mintaterületből állt az új intenzív monitoring.

További részletek megismerhetők a következő kiadványokból:

– Manninger M. (1999) Az Ökológiai Osztály feladatai az erdővédelmi hálózatban és az eddigi eredmények. Erdészeti Kutatások, Vol. 89. 13-33.

– Manninger M. (2009): Erdővédelmi hálózat, intenzív monitoring. In Kolozs L. (szerk.) Az Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer 1988-2008, MGSZH Erdészeti Igazga­tóságának kiadása

 

3. Az intenzív monitoring jelenlegi helyzete

3.1. Az intenzív monitoring nemzetközi helyzete

Az ICP-Forests együttműködés tagállamai a 2016 májusában Luxembourgban tartott Task Force Meetingen elfogadták a 2016-2023 közötti időszakra vonatkozó stratégiát, mely újra­fogalmazza a program céljait, felvázolja az ICP-Forests jelenét és jövőjét, valamint javas­latokat tesz további tevékenységek elindítására. A dokumentum letölthető a következő címről: http://www.icp-forests.org/pdf/strategy2016-2023.pdf

A célkitűzések annyiban változtak, hogy a légszennyezés mellé bekerült a klímaváltozás és más – közelebbről meg nem határozott – hatótényezők vizsgálata is. A cél egy olyan több­szintű monitoring létrehozása, működtetése, amely minőségi adatokat szolgáltat:

– az erdők egészségi állapotáról, a trendekről

– az erdőket érő emberi vagy természeti hatások kockázatairól

– a kockázatokat csökkentő szakmapolitikai döntésekhez.

A célok elérése érdekében többek között tervezik a monitoring tevékenység bővítését a klímaváltozás, az ökoszisztéma-szolgáltatások, a biodiverzitás és a nagyléptékű tudományos vizsgálatok irányába, valamint új eszközök és módszerek (pl. távérzékelés, új analitikai műszerek, modellezési eszközök) bevezetését is.

A 2016-ban kiadott Technical Report ( http://www.icp-forests.org/pdf/TR2016.pdf ) rész­letesen tárgyalja a monitoring helyzetét, szervezeti felépítését, az elkövetkező időszak felada­tait, a munkacsoportok tevékenységét, valamint az alábbiak szerint értékeléseket is tartalmaz:

– egészségi állapot 2015-ben, a trendek vizsgálatát is beleértve

– a koronán áthulló depozíció térbeli változatossága 2014-ben Európában

– az ózon okozta tünetek térbeli és időbeli eloszlása 2002 és 2014 között Európában

– a körtesztek (víz, talaj, lomb) szerepe és tapasztalatai

– az I-es szintű területek biodiverzitási adatainak ismertetése

 

3.2. Az intenzív monitoring hazai helyzete

Az intenzív monitoring része az ún. erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszernek (EMMRE), melynek céljait és elemeit az 1996. évi LIV. törvény, majd az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és annak végrehajtási rendelete (153/2009 (XI.13.) FVM rendelet) hatá­rozza meg. Az EMMRE nemzeti és nemzetközi koordinátora a NÉBIH (korábban az MgSzH), a monitoring feladatokat a NAIK Erdészeti Tudományos Intézettel (NAIK-ERTI) megosztva látja el.

Az EMMRE részei:

– nagy területű egészségi állapotfelmérés

– az egészségi állapot változásának intenzív vizsgálati hálózata (intenzív monitoring)

– országos fénycsapda hálózat

– erdővédelmi előrejelző rendszer

– éghajlatváltozási monitoring hálózat

– vadállomány okozta élőhely változás vizsgálati hálózata

– növedékmérési hálózat

– az országos erdőtűz adattár

Az intenzív monitoring 2015-ben működő területeit az 1. táblázat tartalmazza.

 

1. táblázat Az intenzív monitoring területei 2015-ben

Az elkövetkező években a mintaterületek fafajmegoszlása megváltozhat. Változások eddig is történtek, amint azt a szürkenyár és az akác bevonása is jelzi. A monitoring alap­vetően hosszú távú gondolkodást feltételez, ezért új területek bevonására elsősorban akkor kerülhet sor, ha valamilyen okból (pl. nagymértékű károsítás miatt) egy korábbi területet meg kell szüntetni. A fafajgazdagság és a termőhelyi viszonyok sokfélesége miatt azonban a 15-ben maximált területszám sohasem elégítheti ki a reprezentativitásra vonatkozó elvárásokat.

 

4. Részfeladatok

A részfeladatokat a tématerületek szakértői bizottságai, ún. Expert Panelek dolgozzák ki, s az éves Task Force Meetingen hagyják jóvá. A részfeladatok száma, összetettsége az ismeretek szaporodásának, az újabb és újabb kérdések felmerülésének köszönhetően folyamatosan növekszik. A jelenlegi részfeladatokat, azok gyakoriságát a 2. táblázatban foglaltuk össze. A megadott felelősök egyben a téma szakértői bizottságának magyar delegáltjai. Az alkalmazott eljárásokról, eszközökről részletes módszertani ismertető készül, melyet rendszeresen aktuali­zálnak, s letölthetők az ICP-Forests honlapjáról, a következő címről:  http://icp-forests.net/page/icp-forests-manual.

 

2. táblázat A részfeladatok gyakorisága és jelenlegi (2016) felelősei

 

Az egyes szakterületekhez tartozó módszertani útmutatók kötelező és választható feladatokra, illetve azokon belül kötelező és választható paraméterekre bontva írják le az intenzív monitoring keretében végzendő tevékenységet. A terepi mérésekre, beleértve azok gyakoriságát és az alkalmazott mérőeszközöket is, valamint a laboratóriumi eljárásokra vonat­kozóan ajánlásokat fogalmaznak meg. Ezek nagy részben az intenzív monitoringon belüli összehasonlító terepi mérések és laboratóriumi körtesztek eredményeire támaszkodnak.

A hazai intenzív monitoring – a lombelemzés kétévente ismétlődő feladatának 2009-es felfüggesztésétől eltekintve – eleget tesz a kötelezően elvárt feladatoknak. A kötelezőként megadott paraméterek többségét meghatározzuk, valamint néhány választható paramétert is megadunk. A kötelező paraméterek teljes körű meghatározásának elsősorban technikai – s ezzel együtt pénzügyi – korlátai vannak, pl. jelenleg csak a talajoldatból határoztatjuk meg a DOC-t, mivel erre a költséges vizsgálatra az ERTI laboratóriumában nincs lehetőség. A növényi minták S-tartalmának meghatározását a rendelkezésre álló műszer alkalmatlansága miatt függesztettük fel a jelenleg futó körtesztekre vonatkozóan.

 

4.1. Egészségi állapotfelvételezés ( Visual Assessment of Crown Condition and Damaging Agents)

A fák egészségi állapotának vizsgálata a kezdetektől fogva központi része az együttműködési programnak. Fő célja a fák, illetve erdei ökoszisztémák vitalitásának vizsgálata, a környezeti tényezőkkel való ok-okozati összefüggések megismerése.

Az egészségi állapotfelvételek az intenzív megfigyelési rendszerhez csatlakozott európai tagállamok által közösen elfogadott és alkalmazott nemzetközi metodika szerint történnek. A felvételi metodika 2007-től jelentősen megváltozott a korábbihoz képest. Az új metodikával az egyes fák esetében jóval részletesebben és pontosabban határozható meg a károsodás helye, mértéke és a kiváltó tényezők.

Az egészségi állapotra vonatkozó vizsgálatokat évente egy alkalommal, augusztus folyamán végezzük el. Mintaterületenként változó számú, az adott állománytípustól függően átlagosan 100 – minimum 50, maximum 200 – mintafa egészségi állapotát rögzítjük. Ennek során a fák állapotát növényi testtájanként határozzuk meg. Többek között rögzítjük az elszíneződés és lombvesztés jellegét, kiterjedését, az ágelhalás és törzskárok, valamint a gyökfőben előforduló károsodások mértékét, és ezek jellegzetességeit, kiváltó okait. Vala­mennyi mintaparcellában évről évre ugyanazon „etalon” fákról fénykép készül, ami rögzíti az adott parcellában álló, tipikus egészséges, valamint egy beteg fa jellegzetességeit. E fotók dokumentálják az egészségi állapotbesorolások adott állományra vonatkozó viszonyítási értékeit. Amennyiben a korábban fotózott mintafa elpusztul, vagy kivágták, abban az esetben új etalon fa kerül kijelölésre.

A fák egészségi állapotára meghatározó jelentőségű a vegetációs időszakban hulló csapadék mennyisége és az átlaghőmérséklet alakulása. A két helyben mért paraméterből úgynevezett hőmérséklet-csapadék faktort (HCSF) számolunk minden évre vonatkoztatva. E számítás szerint minél nagyobb a HCSF, annál kedvezőtlenebb időjárás uralkodott az adott év vegetációs időszakában.

A terepi egészségi állapotfelmérések 2009-ig kiegészültek az időszakosan végzett lomb­elemzés során begyűjtött lomb- és hajtásminták laboratóriumi vizsgálatával.

A hazai rendszer részeként a mintaterületeken 2003-ig fitopatológiai vizsgálatokat is végeztünk. Az erdei ökoszisztémákban fontos szerepet játszó nagygombák megfigyelése igen lényeges információkat adhat az állomány egészségi állapotára vonatkozóan. A megjelenő termőtestek ismeretében mód van a csupán szaprofita életmódot folytató, a mikorrhizás fajok és a nagygombák között is előforduló fakultatív parazita vagy parazita, kórokozó fajok arányának megállapítására. A felvételekre tavasszal és ősszel, 2-2 alkalommal került sor.

 

4.2. Ózonkárok felvétele ( Assessments of Ozone Injuries)

A troposzférikus ózon és az általa okozott károk vizsgálata egyre nagyobb hangsúlyt kap. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) éves jelentéseiben külön fejezet foglalkozik az ózon vegetációra, ezen belül az erdőre gyakorolt hatásával. Az éves és a tematikus jelentések letölthetők a http://www.eea.europa.eu/publications#c14=&c12=&c7=en&c11=5&b_start=0 címről.

Az ózon más szennyező elemekkel ellentétben nem hagy analitikai módszerekkel kimu­tatható nyomokat a károsított növényben, ezért a károsítás felmérése az oxidatív hatás követ­keztében kialakuló tünetek vizuális vizsgálatára, felmérésére korlátozódik.

Az ózonkárok felvételének célja, hogy meghatározza a károsítás mértékét, illetve hosszabb távon vizsgálja a károsítás trendjét.

Az ózonkárok felvétele kapcsolódik az ózonmérésekhez (lásd 4.13 fejezet). Jelenleg csak az aktív ózonmérés (M01, Névtelen-bérc) közelében lévő mintaterületeken, pontosabban a hozzájuk tartozó ún. LESS-területeken (M01, M03) végzünk felméréseket. A LESS-terület (Light Exposed Sampling Site) olyan erdőszéli terület, ahol lehetőség van a különböző vege­tációs szintek (lombkorona, cserje- és gyepszint) vizsgálatára. A felvételek alkalmával fajon­ként határozzuk meg a károsítás mértékét és gyakoriságát. Az éves felvétel a júliustól szeptember elejéig tartó időszakban esedékes.

 

4.3. Depozíciós mérések ( Sampling and Analysis of Deposition)

A depozíció az egyik kulcstényező a környezeti hatások vizsgálatában. A monitoring célja, hogy meghatározza a légkörből származó anyagok koncentrációját, ülepedését és fluxusát, valamint ezek időbeli változását. Ehhez mérni és gyűjteni szükséges a csapadék minden formáját (az esőtől a hóig) a mintaterületek közelében lévő szabad területen (bulk deposition) és az állományok alatt is. Az állományi csapadék a koronán áthulló (throughfall) és a törzsön lefolyó (stemflow) csapadékból tevődik össze.

A mintaterületekre hulló csapadék vízkémiai elemzése során meghatározzuk a pH-értéket, a fajlagos vezetőképességet, valamint a vízminőségi elemzések szempontjából fontos anionok és kationok koncentrációját.

A csapadék mérését szabad területen és állomány alatt végezzük. A mérést a szabad területen részben automatizáltuk (lásd 4.7 fejezet), részben kézi mérésekkel végezzük. A kézi mérések esetén a szabad területi és az állományon áthulló csapadék mérésére 20 cm átmérőjű tölcséres mintagyűjtőket fejlesztettünk ki. A csapadékmennyiség meghatározásán túl a labora­tóriumi elemzésekhez is ezekből vesszük a vízmintát. Téli időszakban 26 cm átmérőjű vödrökben gyűjtjük a különböző halmazállapotú csapadékot, a havat és a jeget kiolvasztás után mérjük le és számítjuk át a mennyiséget mm-re. A hóréteg vastagságát külön eszközzel mérjük. A törzsön lefolyó csapadékot szintén saját fejlesztésű eszközzel mérjük. A nagyobb törzslefolyású fáknál vízórát szereltünk be az esetenkénti olykor több ezer liternyi lefolyás leméréséhez. A mintaterületek egy részén az avarba, illetve a talaj felső 5 cm-es rétegébe beszivárgó csapadék mérésére műanyag edényekből álló egyszerű mérőeszközöket készí­tettünk (lásd 4.4 fejezet).

A mintaterületeken a kézi mérések gyakorisága hetenkénti, illetve a Mátrában esemény­függő. A laboratóriumi méréseket 2011-ig a heti mintákon végeztük el. Költségtakarékossági okokból, a mintaszám csökkentése érdekében 2011 nyarától kezdődően áttértünk a kétheti átlagminta készítésére és elemzésére.

 

4.4. Talajoldat vizsgálata ( Soil Solution Collection and Analysis)

A talajoldat közvetíti a gyökerekhez a tápanyagokat, ezért értékes indikátornak tekinthető a légszennyezés és más környezeti tényezők erdőkre gyakorolt hatásának vizsgálatában. A talajoldat összetételének meghatározása információkat szolgáltat a rendelkezésre álló tápanya­gokról, a tápanyagfelvétel mérgező elemek általi esetleges gátlásáról. A folyamatos monito­ring lehetővé teszi a környezeti tényezők (pl. savas ülepedés) hatásának felmérését.

A monitoring célja, hogy meghatározza a talajoldat összetételét, kövesse annak hosszú távú változását a természetes és emberi hatásokkal (pl. savas ülepedés, klímaváltozás) össze­függésben.

Jelenleg két mintaterületen gyűjtünk talajoldatot gyenge vákuumos módszerrel a finn kutatóintézettől (LUKE, régebben METLA) kapott felszereléssel. A mátrai bükkösben (M01) 2005-ben három mélységben háromszoros ismétléssel telepítettük az elszívó fejeket. A kecskeméti szürkenyárasban (M18) ugyanezt az elrendezést alkalmaztuk 2010-ben, de a kis mintamennyiség miatt 2013-ban egy újabb ismétlést telepítettünk.

Korábbi mérési tapasztalatok alapján néhány területen (M01, M03, M17 és M20) mér­jük az avaron, illetve az avar + 5 cm talajon átszivárgó csapadék mennyiségét és minőségét. Ezek a vizsgálatok a zérótenziós mérések közé tartoznak, mert a mérőeszközök csak a gravi­táció által mozgatott csapadék gyűjtésére alkalmasak. A vákuumos módszerrel szemben ezzel a módszerrel a csapadék (talajoldat) mennyiségét is meg tudjuk határozni mm-ben, ami fontos információ az intercepciós (evaporációs) számításokhoz.

A mintavételezés gyakorisága megegyezik a depozíciós vizsgálatokéval, azaz heti. A laboratóriumi vizsgálatok követik a csapadékvizsgálatok gyakorlatát azzal a kivétellel, hogy a talajoldatból a DOC-t is meghatározzuk.

 

4.5. Növekedési vizsgálatok ( Tree Growth)

A fák növedéke alapvető ökológiai jellemző, ezért az egyik legfontosabb indikátor az erdők egészségi állapotának vizsgálatában. A növedéken túl az egyéb állományszerkezeti jellemzők hasznos információkat nyújtanak más felvételek értékeléséhez, így a vegetációs vizsgála­tokhoz, az egészségi állapotfelvételek és a koronán áthulló csapadék értékeléséhez is. A növe­kedési vizsgálatok a célok és az alkalmazott módszerek különbözőségéből adódóan a következő részekből állnak:

– időszakos állományfelvételek: a mintaterület állandósított mintafáin 5 évente ismétlődő nem destruktív mérések az általános (hosszabb) távú hatások vizsgálatára

– folyamatos növekedésvizsgálatok: a mintaterület kiválasztott mintafáin végzett heti vagy annál gyakoribb, nem destruktív mérések a rövid távú hatások vizsgálatára

– évgyűrűelemzés: a mintaterület puffer zónájában álló fák destruktív módszerrel történő megmintázása (korong, növedékcsap) és elemzése a visszamenőleges idősorok vizsgá­latára

A területek kijelölését követően bemértük az egyes fatörzsek és az elhelyezett mérőesz­közök helyét, és az adatokból megszerkesztettük a mintaterületek térképeit a mintavételi helyek feltüntetésével. Később ezeket a térképeket használtuk fel például a vegetációtérké­pezéshez. 2000-2001-ben meghatároztuk a fák koronavetületét is a négy égtáj szerinti kiter­jedéssel mérve.

 

4.5.1. Időszakos állományfelvételek ( Periodic Measurements)

Az időszakos állományfelvételek keretében a következő paramétereket határozzuk meg: mellmagassági átmérő, famagasság, koronahossz. A hazai gyakorlathoz igazodva ezek mellett meghatározzuk a fák magassági és nevelési osztályát is. A felvett jegyzőkönyvi adatokból elkészítjük az állományfelvételi összesítőt, ami fafajok és magassági osztályok szerint mutatja a törzsszámot, a körlapösszeget és a fatömeget. Az állományfelvétel része a mortalitás és a fahasználat miatt kieső fák jegyzőkönyvezése is.

Az eddigi utolsó időszakos állományfelvétel 2015-ben volt, a következő 2020-ban esedékes.

 

4.5.2. Folyamatos növekedésvizsgálatok ( Permanent and Continuous Measurements)

A folyamatos növekedésvizsgálatok az alkalmazott mérőeszközök szerint tovább oszthatók: vannak heti (téli időszakban kétheti) leolvasású kézi dendrométer szalagok, illetve adatgyűj­tőkhöz kapcsolt dendrométer szalagok, melyekkel az óránkénti növekedést határozzuk meg. Mindkét esetben a kerületnövekedést mérjük.

Kézi leolvasású dendrométer szalagokat minden mintaterületre telepítettünk, területen­ként legalább 15 fára. A mérések elsődleges célja az éves növedék meghatározása, de a növe­kedési görbéről más paraméterek (a kiegyenlítő függvény gyári és más képzett paraméterei) is leolvashatók, melyek aztán bevonhatók az összefüggés-vizsgálatokba.

Órás növekedési adatokat csak néhány mátrai mintaterületen (M01, M03, M20) és csak területenként 4-4 mintafán mérünk. A mérések elsődleges célja a fák környezeti változásokra adott gyors méretváltozásának vizsgálata.

 

4.5.3. Évgyűrűelemzés ( Tree Ring Analysis)

Az Erdészeti Tudományos Intézet által működtetett ökológiai bázisterületeken az intenzív megfigyeléseket megelőző növedékviszonyok feltárására 9 területen végeztünk évgyűrű­elem­zést 1996-ban. Területenként 20-20 parcellán kívül álló, kimagasló vagy uralkodó magassági osztályba tartozó fából vettünk növedékcsapot mellmagasságban és két, egymásra merőleges irányból.

 

4.6. Lombvizsgálat ( Sampling and Analysis of Needles and Leaves)

A lombelemzés célja a fák tápanyag-ellátottsági helyzetének, a légszennyezés hatásának, az időbeli trendeknek és a térbeli eloszlásnak a megismerése. Ennek érdekében meghatározzuk a N-, S-, P-, Ca-, Mg-, K- és C-tartalmat 20%-os, valamint a más tápelemeket és a nehézfé­meket 30%-os pontossággal. Az eredmények alapján vizsgáljuk a tápelemek és a nehézfémek koncentrációinak időbeli változását. A kémiai elemzések mellett meghatározzuk a 100 lomb, illetve 1000 tűlevél súlyát is.

A fa tápanyag-ellátottsági helyzete jelzésértékű lehet az ökoszisztémában zajló folya­matokra. A nem megfelelő tápanyagellátás okozója lehet a gyenge vitalitásnak, míg egyes elemek levélben mért magas koncentrációja következménye lehet valamilyen mérgezésnek vagy a légszennyezésnek is. A monitoring kezdeti éveiben a főbb fafajokra osztályozási érté­keket is bevezettek, de vitathatóságuk miatt ma már nem használjuk őket.

A begyűjtött lombmintákon előforduló abiotikus és biotikus károkat feljegyeztük, így az adott évi egészségi állapotfelvételek évközi információkkal gazdagodtak.

A lombvizsgálatokat az eddigi utolsó, 2009-es mintavétel óta költségtakarékossági okok miatt szüneteltetjük. Mindemellett a korábbi vizsgálatok eredményei a mi viszonyaink között a lombvizsgálat indikátor szerepét nem támasztották alá.

 

4.7. Meteorológiai mérések ( Meteorological Measurements)

A meteorológiai változók kihatnak az erdők összetételére, szerkezetére, növekedésére és egészségi állapotára. Terjedelmük és időbeli változásuk ismerete a klímaváltozás hatásainak értékeléséhez is szükséges.

A meteorológiai szolgálatoktól származó adatok az esetek legnagyobb részében nem reprezentálják az erdősült területeket, ezért az intenzív monitoring mintaterületein saját mérő­állomásokat működtetünk.

A mérések célja, hogy a mintaterületek meteorológiai jellemzőit és azok változását megismerjük, valamint hogy a meteorológiai körülmények ismeretében jobban megértsük az ökoszisztéma állapotát. További cél, hogy a fákra hatást gyakorló extrém körülményeket beazonosítsuk, valamint hogy hosszú idősorokat hozzunk létre a későbbi statisztikai elemzé­sekhez és modellalkalmazásokhoz. (A meteorológiai adatokat használó modellekről áttekintés található a korábban hivatkozott útmutató függelékében.)

Az adatgyűjtőkkel működő meteorológia mérések helyszíne többnyire a mintaterületek­hez közeli szabad terület, de előfordulnak lombkorona fölött, illetve állomány alatt létesített mérőhelyek is. A mért paraméterek a következők (a mérési helytől és a mintaterület besorolá­sától függően kötelezőek vagy választhatók): csapadék, léghőmérséklet, relatív páratartalom, szélsebesség, szélirány, globálsugárzás, talajhőmérséklet, UV-B-sugárzás, talajnedvesség, talaj mátrixpotenciál.

A hazai monitoring rendszerben jelenlegi nyolc mintaterülethez öt szabad területi mérőhely szolgáltatja az adatokat, melyek közül négy GSM-adatátvitellel távolról is leolvas­ható, ellenőrizhető. Az ötödik szabad terület a mátrai kocsánytalantölgyes (M03) mérőtor­nyának a tetején, azaz a lombkoronaszint felett lett kialakítva napelemes áramellátással. A kisebb szabad területeken (M02 tisztás, a régi szabad terület M16 mellett) és az állományok egy része alatt hőmérsékletet, valamint relatív páratartalmat mérő adatgyűjtők (M03, M17, M19 és M20) működnek. Két mintaterületen (M01 és M03) az állomány alatti meteorológiai méréseket három talajszintben talajnedvességmérés egészíti ki.

Az adatgyűjtők területtől, mérési paramétertől függően a 10 percenkéntitől az egy óránkénti adattárolási gyakorisággal dolgoznak. A meteorológiai mérésekre szolgáló adat­gyűjtők telepítése 1995-ben kezdődött meg, és a mindenkori beruházási lehetőségeknek a függvényében folytatódott. Az utolsó nagyobb beruházás a szabad területi mérőállomások teljes körű lecserélése volt 2007-ben.

A meteorológiai mérések eredményeit az intenzív monitoring elemzési feladataiban használjuk fel, így például szerepet kapnak a korona állapotfelvételezési, a depozíciós és a növekedési vizsgálatok értékelésében is.

 

4.8. A lehullott biomassza meghatározása ( Sampling and Analysis of Litterfall)

A lehullott biomassza fontos jellemzője a biogeokémiai folyamatoknak, mennyiségének és kémiai összetételének ismerete szükséges a tápelem-visszapótlás meghatározásához. A lehul­lott biomassza mennyiségének, összetételének változása jelezheti a biotikus (pl. rovarrágás) vagy az abiotikus tényezők (pl. aszály) okozta hatásokat.

A különböző frakciók időről-időre meghatározott mennyisége az állomány éven belüli fejlődéséről, fenológiai szakaszairól ad információkat. Mindemellett a lehullott biomassza biztosítja a levélfelületi index (LAI) meghatározásához szükséges levélmintákat.

A lehullott biomassza vizsgálatának fő célja, hogy a mintaterületeken meghatározzuk a lehullott biomassza mennyiségét, éven belüli megoszlását, a kémiai elemzéseken keresztül pedig elemezzük a lehullott biomassza szerepét a tápelemek körforgásában.

A mintaterületeken kihelyezett hálókba hulló biomasszát havonta gyűjtjük be, majd a laboratóriumban válogatjuk szét levél, kéreg, ág, virág, termés és egyéb frakciókra. Elegyes állományokban az elegyfafajok leveleit külön válogatjuk. A frakciókat légszáraz állapotban lemérjük, majd a kémiai elemzések számára mintát képezünk.

A kémiai elemzések megegyeznek a lombelemzésnél (lásd 4.6 fejezet) leírtakkal. A hazai gyakorlat szerint kémiai elemzésekre – költségtakarékossági okokból – nem minden évben kerül sor. Az eddigi utolsó kémiai elemzésre a FutMon projekt keretében került sor 2010-ben.

 

4.9. A levélfelületi index (LAI) meghatározása ( Leaf Area Measurements)

A levélfelület kulcsszerepet tölt be a sugárzás szűrésében, a korona intercepciójában, az asszi­milációban és a párologtatásban, ezért a különböző talaj-növényzet-légkör modellek számára a LAI fontos paraméter. A levélfelületi index a levélfelület és a koronavetület hányadosát jelenti m²/m²-ben.

A vizsgálat célja a levélfelületi index éves maximumának (LAI_max) meghatározása, melyre számos közvetlen és közvetett módszer áll rendelkezésre. A lomblevelű fajok számára a legpontosabb módszer a lehullott biomassza levél frakciójának erre a célra való felhasz­nálása. A hazai gyakorlatban a FutMon projekt idején, 2009-ben elkezdett LAI-mérések ezt a módszert követik.

A meghatározáshoz a lehullott biomasszából levélmintát különítünk el. A súly és felü­letmérések adataiból számítjuk ki a fajlagos levélfelületet (SLA, Specific Leaf Area), majd ezt a teljes lehullott lombmennyiségre kivetítve kapjuk meg a fafajra, állományra vonatkozó levélfelületi indexet (LAI).

A tűlevelű fafajok esetében gondot jelent, hogy a lehullott biomassza nem egyezik meg a teljes lombmennyiséggel. Megbízható átszámítási képlet hiányában az eredmények nem terjeszthetők ki az állományra, viszont a fajlagos levélfelület (SLA) a tűlevelűekre is megha­tározható. Tűlevelű fajok esetén a LAI pontos megállapítása kizárólag mintafák döntésével lenne elvégezhető, ami a monitoring folyamatvizsgálatai miatt nem jöhet szóba.

 

4.10. Fenológiai megfigyelések (Phenological Observation)

Az egyes fenológiai fázisok idejének és hosszának ismerete értékes információkat szolgáltat a fák egészségi állapotáról. A fenológiai fázisok változásai összefüggésben állhatnak a klíma­változással és más környezeti hatásokkal, így a légszennyezéssel is. A fenológiai adatok, a biotikus és abiotikus károkra vonatkozó megfigyeléseket is beleértve, hozzájárulnak a mintaterületeken mért különböző mérések értékeléséhez.

A fenológiai megfigyelések célja a fák éves fejlődési stádiumainak meghatározása, az év közben előforduló biotikus és abiotikus károk feljegyzése, valamint az egyes fázisok idejében és hosszában bekövetkező változások okainak vizsgálata.

A fenológia megfigyelések két szinten, állományi (extenzív monitoring) és faegyed (intenzív monitoring) szinten történnek. – Az utóbbi szinten azokat a fákat vizsgáljuk, amelye­ken folyamatos kerületnövekedési mérések, illetőleg korona egészségi állapot-felvételezések folynak. A megfigyelések és a feljegyzések a következő eseményekre és fenológiai fázisokra terjednek ki a lomblevelű fafajoknál: lombfakadás, másodlagos hajtásképzés, virágzás, elszíneződés, levélvesztés (lombhullás), levél vagy koronakárosítás, más károsítások (szél­törés, kidőlt fák). A tűlevelűeknél értelemszerűen nincs másodlagos hajtásképzés, illetve őszi elszíneződés, lombhullás. Lombfakadáskor egy meghatározott, a vonatkozó útmutatóban bemutatott referencia állapot gyakoriságát kell minősíteni. A megfigyelések gyakorisága megegyezik a legtöbb terepi mérés gyakoriságával, azaz heti.

A fenológiai megfigyelésekhez digitális kamerát is lehet használni. Alkalmazásukkor az elsődleges szempont, hogy a képek felbontása lehetővé tegye a fenológiai fázisok vizsgálatát egyedi szinten, az útmutató által meghatározott 33%-os fokozatokban. A részben a kamerára, részben az elhelyezésre, működtetésre vonatkozó technikai feltételek miatt a kamerás megfi­gyelés nem mindenhol használható, valamint elég költséges, de előnye, hogy az időbeli felbontás nagy és a képek automatikus feldolgozó programmal is értékelhetők.

A FutMon projekt keretében, 2010-ben kísérleti céllal programozható digitális kamerát (Sanyo 5600HD) telepítettünk a mátrai bükköshöz (M01) tartozó szabad terület (Névtelen-bérc) meteorológiai tornyára a terület szélén álló fák megfigyelése érdekében. A sorozatos technikai problémák ellenére a kamerával napi részletezettségű megfigyeléseket tudtunk végezni.

 

4.11. Talajvizsgálatok ( Sampling and Analysis of Soil)

Az ok-okozati összefüggések vizsgálata szempontjából a talaj ismerete alapvető fontosságú. Talajvizsgálatok szükségesek a például a talajsavasodás, az eutrofizáció, a szénmérleg, a táp­anyag- és vízkörforgás, valamint a klímaváltozás hatásainak vizsgálatához is.

A vizsgálatok fő célja a mintaterületek talajtani jellemzése, a talajállapot változásának követése, illetve a kiemelt területeken a vízvisszatartás vizsgálata.

Az összehasonlíthatóság érdekében elengedhetetlenül szükséges volt a talajvizsgálati módszerek egységesítése. A szisztematikus mintavételre épülő nemzetközi, illetve a szel­vényes, genetikai szinteket vizsgáló hazai talajvizsgálatokra az intenzív monitoring új rendszerének indításakor, 1996-ban került sor. A nemzetközi módszertan szerinti vizsgálatok a következőkre terjedtek ki: pH (CaCl₂), CaCO ₃, C, N, P, K, Ca, Mg, mechanikai összetétel, kicserélhető kationok, CEC. A hazai erdészeti gyakorlatnak megfelelően a szelvényes feltárásból a következő jellemzőket határoztuk meg: pH, CaCO₃, hy, y₁, y₂, A_K, 5 ^h-ás vízemelés, humusztartalom.

2002-ben és 2005-ben a módszertan némileg változott az 1996-oshoz képest, ami részben a mintavételezésre, részben a laboratóriumi vizsgálatokra is vonatkozott. A 2006-ban kezdődő BioSoil projekt keretében négy mintaterületen már az ún. WRB módszer alapján történtek a talajvizsgálatok.

A BioSoil projektből kimaradt 5 mintaterület (M15, M16, M17, M18, M20) esetében a WRB szerinti leírást és mintavételt, illetve az egységesített laboratóriumi vizsgálatokat 2009-2010-ben végeztük el a FutMon projekt keretében. Ekkor a metodikának megfelelően avar- és talajmintákat gyűjtöttünk részben szelvényből és genetikai szintekből, részben pedig véletlen­szerűen választott fúráspontokból. A talajminták között bolygatott és bolygatatlan minták egyaránt szerepeltek. A begyűjtött minták elemzésére az ERTI sárvári laboratóriumában és két külső laborban (Bálint Analitika, MTA TAKI) került sor. A terepi felvételek alapján a mintaterületek WRB „second level unit” besorolásait is elvégeztük és felülvizsgáltuk a korábbi felvételek adatait is.

A hazai gyakorlatnak megfelelő talajfizikai vizsgálatokat 1997-1999 között végeztük el az akkori mintaterületeken. A későbbi kijelölés miatt a kecskeméti szürkenyáras (M18) és akácos (M19) területeken a vizsgálatokra 2004-ben került sor. A genetikai szintenkénti boly­gatatlan (hengeres) mintavétel után meghatároztuk a mechanikai összetételt, a vízkapacitási értékeket, a differenciált pórusmegoszlást, a térfogatsúlyt.

 

4.12. Vegetációs felvételek ( Assessment of Ground Vegetation)

A vegetációs felvételek elsődleges célja, hogy felmérje a növénytársulások helyzetét és az abban bekövetkező változásokat, valamint hogy elősegítse az erdők állapotának értékelését. A Flora Europaea szerinti fajlisták elkészítése mellett szintenkénti (korona-, cserje és gyepszint) és fajonkénti borítást is meghatározunk. A felvételek alapján a mintaterületeket vegetációs típusokba soroljuk.

Az intenzív monitoring mintaterületeinek kerített és kerítetlen részén 2003-ig a teljes területre vonatkozóan, attól kezdve pedig az európai egységesítés miatt előírt 400 m²-es botanikai kvadrátokban (CSA, Common Sampling Area), két aszpektusban (tavaszi és nyári) becsültük az edényes fajok borítását vegetációs szintek szerint. A kvadrátokban végzett vizsgálatokat a változtatás után is kiegészítettük a parcella egészének mintavételezésével, hogy a korábbi felvételekkel az összehasonlítási lehetőség megmaradjon. A vegetációs vizsgálatok kétévente ismétlődnek.

Kísérleti céllal 2000-ben kidolgoztuk a vegetációtérképezés módszertanát, és megkezd­tük a mintaterületek felvételét. A térképezés célja a cserje- és gyepszint térbeli elhelyezkedé­sének rögzítése, illetve ismételt felvételezéseket feltételezve, a térbeli változások vizsgálata volt. A térképek hat területre (a monitoring akkori összes kocsánytalantölgyesére és bükkö­sére) készültek el.

2005-ben, majd a FutMon projekthez kapcsolódóan 2009-ben, moha- és zuzmófelvétele­ket is készíttettünk külső szakértők bevonásával. A mohák és a zuzmók érzékenyek külön­böző szennyezőanyagokra, így alkalmasak lehetnek a kritikus terhelés meghatározására és korai indikátorai a változásoknak.

A FutMon projekt ideje alatt, 2010-ben a lágyszárú növényzet biomasszáját is felmértük két mintaterületen, a mátrai bükkösben (M01) és a kecskeméti szürkenyárasban (M18). A vegetációs csúcsok megmintázásával az éves mennyiség meghatározására kellett törekedni (tavaszi aspektus + nyári vegetáció). A botanikai kvadrátok közelében vett mintákat funkcio­nális csoportokba különítettük, majd meghatároztuk kémiai összetételüket. A laboratóriumi elemzés módszerei megegyeztek a lombelemzési mérésekével (lásd 4.6 fejezet).

 

4.13. Légkörkémiai mérések ( Monitoring of Air Quality)

A depozíciós vizsgálatok (lásd 4.3 fejezet) nem nyújtanak elegendő információt a száraz ülepedésről, ezen belül a nitrogén-dioxidról (NO₂), az ammóniáról (NH₃), a kén-dioxidról (SO₂), valamint az ózonról (O ₃). A légkörkémiai mérések célja ezért, hogy meghatározza ezen összetevők éves koncentrációját, valamint ezek időbeli és térbeli változásának trendjeit.

A nagy időbeli felbontás miatt a valós idejű monitoring nyújtja a legrészletesebb infor­mációt, ugyanakkor egy erre a célra alkalmas mérőállomás felszerelése és működtetése jelen­tős költségekkel jár. Ebből adódik, hogy alig van ilyen állomás a lakott területektől távol.

A felsorolt összetevők meghatározására lehetőség van passzív mintavételezéssel is. Ez a módszer lényegesen olcsóbb. Hátránya viszont, hogy a szűrőcsere gyakoriságától függően az időbeli felbontás lényegesen kisebb, mint az aktív monitoringnál.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és az ERTI együttműködéséből a mátrai bükkös mintaterület (M01) szabad területén (Névtelen-bérc) 1996-ban jött létre az az aktív monitoring állomás, ami jelenleg az intenzív monitoring számára biztosítja az ózonmérési adatokat. Az OMSZ háttérállomások, köztük a Névtelen-bérci, működéséről és ózonméréssel kapcsolatos eredményeiről az Időjárás 2016-os 3. számából lehet tájékozódni. A cikk letölt­hető a http://www.met.hu/ismeret-tar/kiadvanyok/idojaras/index.php?id=507 címről.

A FutMon projekt ideje alatt két évig passzív mintavételezéssel vizsgáltuk a légköri szennyezőanyagokat. A passzív mintavevőket a spanyol CEAM intézet fejlesztette ki, s a méréseket is a CEAM intézet módszere (háromszoros ismétlés, vakminta) szerint végeztük. Az ózonszűrők cseréjére kéthetenként, a többi gáz (ammónia, kéndioxid és nitrogéndioxid) szűrőjének cseréjére négyhetenként került sor. Az ózonmérés a vegetációs időre terjedt ki, a többi paramétert egész évben mérni kellett. A passzív mintavevővel gyűjtött gázok koncent­rációját Spanyolországban, a CEAM intézet laboratóriumában határozták meg.

 

4.14. Minőségbiztosítás (körtesztek, interkalibrációs mérések, gyakorlatok)

A minőségbiztosítási és minőségellenőrzési szempontok miatt a monitoring rendszer létreho­zása óta rendszeresen szerveznek terepi összehasonlító vizsgálatokat és laboratóriumi körtesz­teket. Az ezeken való sikeres részvétel a területeken mért és megfigyelt adatok nemzetközi értékelésbe vonásának feltétele.

A körtesztek jelenlegi rendszerében az előforduló hibás mérések javítására bevezették az újraminősítési rendszert. A hibák okainak feltárása és elhárítása után lehetőség van a mérések újbóli elvégzésére, az első körben hibás mérési adatok korrekciójára.

A körtesztek 2011-ig, a FutMon projekt zárásáig ingyenesek voltak. A részvételi költsé­get 2012-ben vezették be.

 

4.14.1. Csapadék- és talajoldat-vizsgálatok

A depozíciós munkacsoport által szorgalmazott összehasonlító vízmintagyűjtési és -elemzési vizsgálatokra (Field intercomparison of througfall, stemflow and precipitation measurements within the Pan-European Intensive Monitoring Programme of EU-ICP Forest) 1999-ben került sor. A minták begyűjtését és elemzését a TNO (Netherlands Organization for Applied Scientific Research) Institute of Environmental Sciences, Energy Research and Process Innovation szervezet végezte el. A szabad területi, állomány alatti és törzsön lefolyó csapadék mérésére szolgáló eszközöket szeptember közepén helyeztük ki a hollandiai Schagerbrugban, illetve Apeldoornban. A fél évig tartó mérési sorozat áprilisban ért véget. Az eredmények bebizonyították a saját fejlesztésű mérőeszközök alkalmasságát.

A FutMon projekt keretében a depozíciós mérések kiegészültek az eredetileg 2009. június 1-től 2010. május 31-ig tartó időszakra tervezett összehasonlító mérésekkel. A mérések helyszíne a mátrai bükkös (M01) mintaterület, illetve a hozzá kapcsolódó szabad terület (Névtelen-bérc) volt. A mérések a mintaterületek vizsgálati módszerével megegyezően történ­tek. Különbség a mintagyűjtők számában (30 db állomány alatt, 3 db szabad területen), anya­gában, formájában és elhelyezésében (szabályozottan véletlenszerű) volt. A mintagyűjtőket Szlovéniából hoztuk be. Az eredmények ismét a hazai eszközök megfelelőségét igazolták.

A kizárólag a laboratóriumi vizsgálatok összehasonlítására szolgáló körtesztekből jelenleg a 8. van folyamatban. Korábban a CNR-ISE (Olaszország) és a METLA (az újjászer­vezés óta LUKE, Finnország) szervezte a körteszteket. A jelenlegi gazdája az IBL (Lengyel­ország).

 

4.14.2. Lombelemzés (növényi minták vizsgálata)

A lombelemzéshez kapcsolódó körteszteket a kezdetektől fogva a BFW (Ausztria) szervezi. Jelenleg a 19. körteszt van folyamatban. 2002-ben egy a mátrai tölgyes mintaterület (M03) melletti kocsánytalantölgy mintafa döntésével és a fa lombjának összegyűjtésével mi szolgál­tattuk az egyik körtesztmintát. Ez a minta jelenleg is belső referenciamintaként szolgál a laboratóriumi méréseinkhez.

 

4.14.3. Talajvizsgálatok

Ebben a témakörben, a ritkább visszatérési idővel összhangban, kevesebb körtesztet szer­veztek, 2002-től kezdődően nagyjából minden második évben. Az FSCC (Belgium) által 2009-ben szervezett körteszt (három ásványi és két szerves eredetű minta) a BioSoil projektben már alkalmazott paraméterekre terjedt ki. A küldött minták elemzését két külső labor (Bálint Analitika, MTA TAKI) bevonásával végeztük el. A 2015-ben elindított 8. talajvizsgálati körtesztet a horvát kutatóintézet (SUMINS) szervezte a belga INBO-val közösen.

Az FSCC a 2009-es talajvizsgálati körteszttel párhuzamosan talajfizikai körtesztet is szervezett, amire szintén jelentkeztünk, de a körtesztben előírtaktól eltérő vizsgálati módsze­reink miatt végül a körtesztben nem vehettünk részt.

 

4.14.4. Légkörkémiai vizsgálatok (passzív mintavételezés)

A FutMon projekt keretében, a CEAM intézet (Spanyolország) révén 2009-ben és 2010-ben részt vettünk a passzív mintavételezéssel meghatározott ózon és a feladatleírásban említett gázok összehasonlító vizsgálatában.

 

4.14.5. Egyéb összehasonlító vizsgálatok

A terepi munkák összehangolása érdekében a következő témákban szerveztek összehasonlító terepi programokat: ózonkárok felvétele, fenológiai megfigyelések, vegetációs vizsgálatok és egészségi állapotfelvételek.

Az egészségi állapotfelvételekkel összefüggésben 2010-ben fotókalibrációs kurzust is tartottak a következő fafajok bevonásával: Fagus silvatica, Quercus robur, Picea abies, Pinus silvestris.

A növekedési mérésekhez kapcsolóan 2010-ben lezajlott összehasonlító vizsgálat a résztvevőknek megküldött mintafájlok (2 terület 4-4 felvételi állományfelvételi adatsora) feldolgozására terjedt ki, ami egyrészt a hibák kiszűrésére, a hiányzó adatok pótlására, másrészt különféle összesítők (fatömegszámítások, fő- és mellékállományi összesítők, stb.) elkészítésére irányult.

 

4.15. Szakértői tanácskozások (Expert Panel Meetings)

Az intenzív monitoring kezdete óta minden témakörben rendszeresen szerveznek szakértői megbeszéléseket, melyeknek központi témája a vonatkozó útmutató áttekintése, esetleges változtatása. Az utóbbi években – a költségek csökkentése érdekében – több témában össze­vont megbeszéléseket tartanak. Néhány évre visszamenőleg a rendezvények listája a http://icp-forests.net/events/event/listArchive címen elérhető.

Az intenzív monitoring hazai történetében – elsősorban az intézet ezekért a szakterü­letekért felelős kutatójának, Sitkey Juditnak köszönhetően – eddig két alkalommal voltunk házigazdái nemzetközi rendezvénynek. 2007-ben Egerben tartották a X. depozíciós szakértői megbeszélést (10^th Meeting of the Expert Panel on Deposition), illetve 2009-ben Budapesten került sor az ózonkárok terepi összehasonlító gyakorlatára (Intercalibration Course on the Assessment of Ozone Visible Injury).

 

4.16. Adatszolgáltatás

Az adatszolgáltatás rendszere több alkalommal is változott az ezzel megbízott szervezettől függően. Az ICP-Forests hamburgi központja után a FIMCI (Forest Intensive Monitoring Coordinating Institute, Hollandia), majd a JRC (Joint Research Centre, Olaszország) volt a felelőse az adatbázisnak.

Az intenzív monitoring adatainak feltöltésére és tárolására vonatkozó rendszert 2013-2014-ben átalakították, a feladat felelőse a vTI (Johann Heinrich von Thünen-Institute, újabban Thünen Institute for World Forestry) lett. A határidőkhöz kötött feltöltési időszak megszűnt, s a legújabb fejlesztések szerint a feltöltési lehetőség folyamatosan biztosított nem­ csak a legújabb, hanem a visszamenőleges (hiányzó vagy javított) adatokra vonatkozóan is. Az adatokhoz való hozzáférés lehetőségeiről a http://icp-forests.net/page/data-requests címen lehet tájékozódni.

A monitoring adatai iránti érdeklődés egyre inkább növekszik. Az adatokat felhasználó külső és belső projektek száma már meghaladta a százat.

 

4.17. A témában eddig megjelent publikációk

Bozó, L., Führer, E., Haszpra, L., Horváth, L., Kopacz, J., Molnár, Á., Nagy, Z., Sitkey, J., Weidinger, T. (1992): Gradient measurement of the dry flux of nitrogen dioxide and ozone over spruce forest in Hungary. Proceedings of EUROTRAC Symposium ’92 edited by Borell et al., SPB Academic Publishing Co., Den Haag, The Netherlands

Edelényi, M., Pödör, Z., Jereb, L., Manninger M. (2011): Másodlagos idősorokat származtató módszer kifejlesztése és bemutatása erdészeti adatokon. Acta Agraria Kaposváriensis (2011) Vol 15 No 3, 39-49.

Edelényi, M., Pödör, Z., Jereb, L., Manninger M. (2011): Telítődési görbék alkalmazása korlátos növekedési adatsorok vizsgálatában. Országos Gazdaságinformatikai Konferencia, OGIK’2011, Győr, 2011. november 11-12.

Edelényi, M., Pödör, Z., Jereb, L., Manninger, M. (2012): Erdei fák éves növekedésmenetének közelítő leírása függvényekkel. Meteorológiai Társaság XXXIV. Vándorgyűlés és VII. Erdő és Klíma Konferencia. Debrecen, Magyarország, 2012. augusztus 30-31.

Edelényi M., Pödör Z., Jereb L., Manninger M. (2014): Bükkfák évi növekedésének leírása szigmoid növekedési függvényekkel, Légkör 58. évf. 2. szám, OMSZ kiadvány, Budapest, 49-52 p,

Führer, E., Magyar, L., Sitkey, J., Surman, M., Újvári, F. (1990): Szabad területen és erdei ökoszisztémákban mért csapadékvíz összehasonlító kémiai elemzése. Környe­zetünk savasodása országos konferencia, Balatonfüred

Führer, E. (1991): Talajkémiai jellemzők változása bükkös ökoszisztémákban. II. Magyar Ökológus Kongresszus. PATE, Keszthely, 44.

Führer, E. (1992): A hazai erdők egészségi állapotával kapcsolatos ökológiai vizsgálatok. Erdészeti Lapok, CXXVII. évf. 6. szám, június. 180-182.

Führer, E. (1992): Intercepciómérések bükkös-, kocsánytalan tölgyes- és lucfenyves ökoszisztémában. Vízügyi Közlemények, LXXIV. évf. 3. füzet. 281-296.

Führer, E. (1992): Légszennyezés hatása az erdő hidrológiai funkciójára. I. Országos Agrár-Környezetvédelmi Konferencia, Budapest. 120-130.

Führer, E., Horváth, L. (1992): Saure Deposition in Ungarn. Agrokémiai és Talajtan, 1992. 1-2. szám. 90-94.

Führer, E. (1992): Luftbürtige Säurebelastung und Stickstoffeintrag in Wald-ökosysteme und ihre Auswirkungen auf die Bachwasserqualität. Agrokémia és Talajtan, 1992. 1-2. szám. 95-101.

Führer, E. (1992): Nemzetközi munkaértekezlet Zalában a levegőszennyeződés erdőt károsító hatásairól. Erdészeti Lapok, CXXVII. évf. 3. szám, 71.

Führer, E. (1992): Niederschlagsdeposition in Waldökosystemen Ungarns Allgemeine Forstzeitschrift, 12. 675-676.

Führer, E. (1992): Termőhely- és talajvizsgálatok a 16×16 km-es erdővédelmi hálózat erdőtársulásaiban. Agrokémia és Talajtan. 3-4. szám. 189-202.

Führer, E. (1993): Depositionmessungen in Waldbeständen West-Ungarns Internationales Symposium „Stoffeinträge aus der Atmosphäre und Waldbodenbelastung in den Ländern von ARGE ALP und ALPEN-ADRIA April 27-29., 24.

Führer, E. (1993): Talajkémiai vizsgálatok az erdővédelmi hálózat erdőtársulásaiban. “WOOD TECH” Tudományos Tanácskozás, Sopron, május. 80-84.

Führer, E. (1993): Waldbodeninventur in Ungarn. Internationales Symposium “Stoffeinträge aus der Atmosphäre und Waldbodenbelastung in den Ländern von ARGE ALP und ALPEN-ADRIA”. April 27-29., 39-40.

Führer, E. (1994): Csapadékmérések bükkös-, kocsánytalantölgyes és lucfenyves ökoszisztémában. Erdészeti Kutatások Vol 84. 11-37.

Führer, E., Baranka, Gy., Horváth, L. (1994): Ökológiai bázisterületeken mért légszennyeződés nagysága és változása.  Erdészeti Lapok CXXIX, 308-310.

Führer, E. (1994): Stoffdeposition in Waldbeständen. Internationaler Sommer-hochschulkurs.Wien, 4-24. September

Führer, E. (1995): Csapadékvízben oldott tápanyagbevitel bükkös, kocsánytalantölgyes és lucfenyves ökoszisztémában. Erdészeti Kutatások, 1995. Vol 85. 9-34.

Horváth, L., Baranka, Gy., Führer, E. (1993): Concentration of air pollutants and the rate of dry and wet acidic deposition at the three forestry monitoring stations in Hungary. Az Idõjárás, VOL. 97. No. 3. July-September 179-186.

Horváth, L., Baranka, Gy., Führer, E., (1994): Decreasing concentration of air pollutant and rate of dry and wet acidic deposition at three forestry monitoring stations in Hungary. In: Studies in Environmental Science 64, Acid Rain Research: Do we have enough answer? Proceedings of a speciality conference ’s-Hertogenbosch, The Netherlands, 10-12 October, 1994 (eds.: G.J. Heij and J.W. Erisman) Elsevier Science BV, Amsterdam, Lausanne, New York, Oxford, Shannon, Tokyo 477-482

Horváth, L., Führer, E., Nagy, Z., Weidinger, T. (1994): Nyírjes 1991-1993. I. rész: Expedíciós toronymérés fenyőállomány felett. Erdő és Klíma konferencia kiadványa, 1994. június 1-3, Noszvaj.

Horváth, L., Weidinger, T., Lovas, K., Nagy, Z., Führer, E., Labancz, K., Mészáros, R., (1995): Deposition of ozone and nitrogen oxides to spruce forest. In: Deposition of nitrogen dioxide and ozone to European forests. TNO Report, TNO-MW R 95/148 Vol 2/App. V, TNO Institute of Environmental Sciences, Delft, The Netherlands.

Horváth, L., Weidinger, T., Führer, E., Nagy, Z. (1995): Dry deposition measurement of trace gases (O₃, SO₂ and NO_x) under different conditions. WMO-IGAC Conference on the Measurement and Assessment of Atmospheric Composition Change (Beijing, China 9-14 October 1995). WMO Special Environment Report No. 18.

Horváth, L., Weidinger, T., Führer, E., Nagy, Z., (1997): Nitrogénmérleg meghatározása a légkör és egy lucfenyves ökoszisztéma között. II. Erdő és Klíma konferencia (Sopron, 1997. június 4-6) kiadványa

Horváth, L., Weidinger, T., Führer, E., Nagy, Z., (1997) Measurement of dry deposition velocity of ozone, sulphur dioxide and nitrogen oxides above spruce forest and low vegetation in different seasons by the gradient method. In: Proceedings of EUROTRAC Symposium ‘96(eds.: P.M. Borrel, T. Cvitas, K. Kelly and W. Seiler), Computational Mechanics Publications, Southampton, 315-318.

Horváth, L., Weidinger, T., Führer, E., Nagy, Z., (1997): Measurement of dry deposition velocity of ozone, sulphur dioxide and nitrogen oxides above spruce forest and low vegetation in different seasons by the gradient method. In: J. Slanina (editor): Biosphere-Atmosphere Exchange of Pollutant and Trace Substances, Vol 4., Springer, Heidelberg.

Horváth, L., Bozó, L., Führer, E., Nagy, Z., Weidinger, T ,(1997): A nitrogén kicserélődés és a fotokémiai folyamatok vizsgálata a légkör és egy lucfenyves állomány között. Erdészeti Kutatások 86-87, 33-52.

Horváth, L., Nagy, Z., Weidinger, T., Mészáros, R., Führer, E., (1997): Estimation of the dry deposition of trace gases above a pine forest in the Mátra Mountains based on field experiments. Proceedings of the 17th International Conference on Carpathian Meteorology, Visegrád, 14-18 October, 1996 (ed.: P. Ambrózy). Hungarian Meteorological Society, Hungarian Meteorological Service, 207-212.

Horváth, L., Christensen, S., Führer, E., Nagy, Z., Weidinger, T., (1998): Estimation of the nitrogen balance between the atmosphere and a Spruce forest. Proceedings of EUROTRAC Symposium ’98. Editors: P.M. Borrell and P. Borrell. WITPRESS, Southampton.

Horváth, L., Christensen, S., Führer, E., Nagy, Z., Weidinger, T., (1998): Estimation of the nitrogen balance between the atmosphere and a Spruce forest. Abstracts of EUROTRAC Symposium, 1998 23-27 March 1998, Garmisch-Partenkirchen. EUROTRAC ISS, Munich, 6-37.

Horváth, L., Christensen, S., Führer, E., Kelecsényi, S., Mészáros, R., Nagy, Z., Weidinger,T., (1999): Preliminary estimation of the nitrogen exchange between the atmosphere and a Spruce forest. Az Idõjárás 103, 1-17.

Horváth, L., Führer, E., Sitkey, J., Weidinger, T. (1999): The nitrogen balance between the atmosphere and a spruce forest, comparison of the gradient and throughfall deposition measurements. 10^th Nitrogen Workshop 23-26 August 1999. at The Royal Veterinary and Agricultural University Copenhagen, Denmark

Horváth, L., Führer, E. (2001): Measurement of nitrogen compound balance between the atmosphere and a Spruce forest ecosystem. 11th N-workshop, 9-12 September 2001. Reims, France, Book of abstracts, 105-106.

2010. Jakovljević, N. Potočić, I. Seletković, M. Manninger, G Páncél (2010) Reliability of results for measurement of total nitrogen in the common beech leaves (Fagus sylvatica) for determination of nutrient status, International Scientific Symposium FAGUS 2010, 2010. október 27-29. Varaždin, Horvátország

Klimó, E., Sitkey, J. (1993): The water cycle of an ecological sample plot in the forest steppe climate zone. Biogeomon and UN ECE Workshop Abstracts, Praha

Kolozs L., Dr. Csókáné Dr. Hirka A., Manninger M. (2012): Erdészeti monitoring, IX. Ökológus Konferencia, Keszthely, 2012. szeptember 5-7.

Laura Martinez et al (2014): Environmental drivers of ectomycorrhizal communities in Europe’s temperate oak forests, Molecular Ecology (doi: 10.1111/mec.12947)

Magyar L., Manninger, M.: Ground vegetation assessments. (poster), SAG/NFC Meeting, Herenveen (The Netherlands), 2000. September 20-22.

Manninger, M. (1997): Hőmérséklet- és páratartalommérések lucfenyvesben és bükkösben, Erdő és Klíma Konferencia, Sopron, 1997. június 4-6.

Manninger, M. (1999) Az Ökológiai Osztály feladatai az erdővédelmi hálózatban és az eddigi eredmények. Erdészeti Kutatások, Vol. 89. 13-33.

Manninger, M.: Girthband measurement. (poster), Expert Panel Meeting, Lousã (Portugal), 2000. October 18-21.

Manninger M. (2001): Relationship between environmental factors and growth in beech, spruce and oak stands in Mátra mountain. International conference on the perspectives of the ecological research in mountain forest ecosystems. (poster) Polana (Szlovákia), 2001. október 22-25.

Manninger, M. (2003) Erdei fák éves és korszaki növekedésmenete és kapcsolódása egyes ökológiai tényezőkhöz. IV. Erdő-klíma konferencia, 2003. június 4-6. Bakonybél

Manninger M. (2004): Erdei fák éves és korszaki növekedésmenete és kapcsolódása egyes ökológiai tényezőkhöz. In: Mátyás Cs. és Víg P. (szerk.) Erdő és Klíma IV. kötet, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron

Manninger M. (2005): Az erdő, a csapadék és az elfolyás összefüggései a mátrakeresztesi árvíz kapcsán. A termőhelykutatás aktuális kérdései konferencia, Sopron 2005. november 14.

Manninger M. (2006): Erdővédelmi hálózat, intenzív monitoring, Nemzetközi Erdőfigyelő Konferencia, Budapest, 2006. február 9.

Manninger M. (2006): Erdészeti meteorológiai és ökológiai mérések, ELTE TDK Nyári Iskola, Balatonalmádi, 2006. augusztus 30.

Manninger M., Sitkey J., Kurucz Gy. (2008): Az időjárás hatása a vízforgalomra és a fák növekedésére, Erdészeti Lapok CXLIII. évf. 7-8. sz.

Manninger M., Sitkey J., Kurucz Gy. (2008): Az időjárás hatása a vízforgalomra és a fák növekedésére, OEE 139. vándorgyűlés, Debrecen, 2008. július 11-12.

Manninger M. (2008): A növekedés és a csapadék összefüggései az alföldi mérések alapján, Alföldi Erdőkért Egyesület kutatói nap, Szeged, 2008. november 6.

Manninger M. (2008): A növekedés és a csapadék összefüggései az alföldi mérések alapján, In: Szulcsán G. (szerk.) Kutatói nap, tudományos eredmények a gyakorlatban, Alföldi Erdőkért Egyesület kiadványa, Szeged

Manninger M. (2009): Erdővédelmi hálózat, intenzív monitoring. In Kolozs L. (szerk.) Az Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer 1988-2008, MGSZH Erdészeti Igazgatóságának kiadása

Manninger M., Edelényi M., Pödör Z., Jereb L. (2011) Alkalmazott elemzési módszerek a környezeti tényezők fák növekedésére gyakorolt hatásának vizsgálatában, Erdészettudományi Közlemények 1. évf. 1. szám

Manninger M.: Az intenzív monitoring bemutatása, FutMon zárókonferencia, Sopron, 2011. június 15.

Manninger M.: Intenzív monitoring, összefüggés-elemzések, FutMon zárókonferencia, Sopron, 2011. június 15.

Manninger M. (2011) Intenzív monitoring, passzív mintavételezés, FutMon zárókonferencia, Sopron, 2011. június. 15.

Manninger M. (2011) Intenzív monitoring, Az erdők helye a vidékstratégiában konferencia, Budapest, 2011. november. 21.

Manninger, M., Edelényi, M., Pödör, Z., Jereb, L. (2011): The effect of temperature and precipitation on growth of beech (Fagus sylvatica L.) in Mátra Mountains, Hungary. Applied Forestry Research in the 21st Century conference, Prága-Pruhonice, 2011. szeptember 13-15.

Manninger, M., Edelényi, M., Pödör, Z., Jereb, L. (2012): A hőmérséklet és a csapadék hatása a bükk növekedésére. VII. Erdő és Klíma Konferencia, Debrecen, 2012. augusztus 29-31.

Manninger M. (2013): Avar- és vízforgalmi vizsgálatok az intenzív monitoring területein, OEE rendezvény, Sopron, 2013. március 26.

Manninger, M., Pödör, Z., Jereb, L. (2014): Application of Sigmoid Models for Growth Investigations of Forest Trees, ICP-Forests Combined Meeting of Expert Panels, Eberswalde, Németország, 2014. március 3-6.

Pödör Z., Edelényi M., Manninger M., Jereb L.: Transzformált idősorok elemzésének bemutatása erdészeti adatokon IX. Alkalmazott Informatikai Konferencia Kaposvár 2011. február 25.

Pödör, Z., Manninger, M., Jereb, L. (2014): Application of Sigmoid Models for Growth Investigations of Forest Trees. 2^nd International Conference on Applied Mathematics and Applications, Budapest, 2014. május 8-9.

Pödör, Z., Manninger, M., Jereb, L. (2014): Application of Sigmoid Models for Growth Investigations of Forest Trees. 2nd International Conference on Applied Mathematics and Applications, Conference Proceedings, 353-364.

Sitkey, J., Újvári F. (1990): A vízminőség vizsgálata erdősült kisvízgyűjtőkben a légköri szennyeződéssel összefüggésben. Környezetünk savasodása országos konferencia, Balatonfüred

Sitkey, J., Újvári, F. (1992): A vízminőség vizsgálata erdősült vízgyűjtőben a lég­köri szennye­ző­déssel összefüggésben. Erdészeti Lapok, 137:24

Sitkey, J. (1992): A Mátra-Csórréti víztározó vízgyűjtőterületének vízminőség-vizsgálata. II. Magyar Ökológiai Kongresszus, Keszthely, absztrakt 131.p.

Sitkey, J. (1994): A mátrai erdővel borított bázisterületen a csapadék mennyiségi és minőségi változása. Erdő és klíma konferencia, Noszvaj

Sitkey, J. (1994): Lucos állománnyal borított vízgyűjtő vízminőségének vizsgálata a Mátrában. Erdészeti Kutatások, 84. 37-48. p.

Sitkey, J. (1994): Observations on precipitation quality of the Mátra catchment on a Norway spruce ecosystem. Ecosystem Manipulation Symposium, Bowness-on-Windermere, England

Sitkey, J. (1995): Mátrai erdővel borított bázisterületen egy lucos állomány és vízgyűjtőjének vízminőség-vizsgálata, különös tekintettel a légszennyezésre. Az erdők egészségi állapo­tának változása konferencia, MTA Budapest

Sitkey, J. (1996): In mountainous catchment, change of precipitation quality of the open air area and Norwegian Spruce throughfall during a 5 year period. Expert Panel on Deposition Meeting 21-22 October 1996, Stenungsund, Sweden

Sitkey, J. (1997): Change of quality and quantity of open air and throughfall precipitation in a Norway spruce-covered watershed during a 5-year period. Seminar CNR – Istituto per l’Agroselvicoltura, 5 December 1997, Porano, Italy

Sitkey, J. (1999): Vízforgalom és vízminőség vizsgálatok különböző állományokban című előadás MTA VEAB Erdészeti Szakbizottságának ülésén 1999. november 18. Veszprém

Sitkey, J. (2000): Erdei ökoszisztémák éves mennyiségi és minőségi vízforgalma a légszennyezés szempontjából. MTA Szegedi Bizottság Erdészeti Szakbizottságának ülésén előadás tartása. 2000. szeptember 21., Gyula

Sitkey, J. (2000): Yearly quantity and quality (deposition) watercycle of the Hungarian forest ecosystem from the viewpoint of the airpollution. International symposium.  The Role of European and Mediterranean Forest in world balance. Sicilia, Erice 12-16 May 2000.

Sitkey, J. (2001): Investigation of air-pollution materials in beech and spruce ecosystems. Perspectives of the ecological research in mountain forest ecosystems Proceeding of papers and posters from international scientific conference. Slovakia, Polana, 22-25. 10.2001.

Sitkey, J. (2001): Légszennyező anyagok vizsgálata bükkös ökoszisztémákban, kritikus terhelések értékelése. KöM-MTA Légszennyezés környezeti kárainak értékelése konferencia MTA Budapest 2001. április 5.

Sitkey, J. (2002): Légszennyező anyagok vizsgálata bükkös ökoszisztémákban, kritikus terhelések értékelése KöM-MTA Légszennyezés környezeti hatásainak elemzése -elméleti háttérkiadvány, KöM-MTA, Budapest 2002.

Sitkey, J. (2003) Vízminőség-vizsgálatok a Csórréti-víztározó vízgyűjtőjében. IV. Erdő-klíma konferencia, 2003. június 4-6. Bakonybél

Sitkey, J., Führer, E, Manninger, M. (2003) Csapadékkémiai vizsgálatok a Soproni-hegységben, MTA Erdészeti és Hidrológiai Bizottságának ülése, 2003. május 21. Sopron

Sitkey J., Budai Sz. (2004) Erdei ökoszisztémában végzett elemzések ismertetése Műszaki Kémiai Napok 2004. Kiadvány Veszprém, p. 163.

Sitkey, J. (2005): Italian-Hungarian-Croatian Cooperation between Labs 2nd Workshop on QA/QC in Analysis for Deposition and Soil Solution Samples and Combined Meeting of the Expert Panel on Deposition (8^th meeting) and the Working Group on Soil Solution (16-20 October 2005, Rovaniemi, Finland).

Sitkey J. (2005): Vízforgalmi vizsgálatok erdei ökoszisztémákban. A termőhelykutatás aktuális kérdései konferencia, Sopron 2005. november 14.

Sitkey, J. (2006): Investigation of Air-pollution Materials in Beech and Spruce Ecosystems Perspectives of the Ecological Research in Mountain Forest Ecosystems, Nemzetközi Erdőfigyelő Konferencia, Budapest, 2006. február 9.

Sitkey, J. (2006): Water Cycle Investigations in Hungarian Forest Ecosystems. II. Assise Mondiale Foreste Euromediterranee nella Salvaguardia Planetaria, Sarnano, Italia 25/26 Maggio 2006

Sitkey, J. (2006): Water cycle investigations in Hungarian forest ecosystems. Forest Study China, 2006, 8 (4): 1-6

Sitkey J. (2006): Vízforgalmi vizsgálatok erdei ökoszisztémákban. EMT konferencia, Brassó-Predeal, 2006. október 14.

Sitkey J., Járó Z. (2006): Légszennyező anyagok koncentrációjának vizsgálata az ERTI ökológiai bázisterületén. Erdő és Klíma Konferencia, Mátrafüred, 2006. október 25-27.

Sitkey J., Járó Z. (2007): Légszennyező anyagok koncentrációjának vizsgálata az ERTI ökológiai bázisterületén. In: Mátyás Cs. és Víg P. (szerk.) Erdő és klíma V. kötet, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron

Sitkey J. (2008): Troposzférikus ózon okozta károsítás vizsgálata. OEE 139. vándorgyűlés, Debrecen, 2008. július 11-12.

Sitkey, J. (2008): Ecophysiological Investigation on ICP-Forests Level II plots in Hungary. The 23^rd IUFRO Conference on Air Pollution and Climate Change at Contrasting Altitude and Latitude, Murten, Switzerland September 7-12, 2008

Sitkey, J. (2008): Ecophysiological Investigation on ICP-Forests Level II plots in Hungary. In: Schaub, M., Dobbertin, M.K., Steiner, D. (eds.), Abstracts of the 23^rd IUFRO Conference on Air Pollution and Climate Change at Contrasting Altitude and Latitude, Murten, Switzerland, p. 132.

Sitkey J. (2008): Vízforgalmi vizsgálatok erdőssztyepp klímában, In: Szulcsán G. (szerk.) Kutatói nap, tudományos eredmények a gyakorlatban, Alföldi Erdőkért Egyesület kiadványa, Szeged

Sitkey J., Magyar L. (2008): A növényeken észlelt ózonkár felvételének ismertetése. ELTE Füvészkert, Budapest, 2008. április 28.

Sitkey J., Magyar L. (2008): A növényeken észlelt ózonkár felvételének ismertetése. Botanikai Közlemények. 2008.

Sitkey, J. (2008): Water cycle investigations on Level II plots in Hungary. 11^th Meeting of the Expert Panel on Deposition. Madrid, Spain 29 September – 1 October 2008,

Sitkey J. (2008): Vízforgalmi vizsgálatok erdőssztyepp klímában, Alföldi Erdőkért Egyesület kutatói nap, Szeged, 2008. november 6.

Sitkey, J. (2008): Water Cycle in Hungarian Forests. STREPOW Project Workshop, Novi Sad, Serbia 17-20. November, 2008.

Sitkey, J. (2009) Intensive Monitoring Level II Plots in Hungary, 10th UNECE/ICP-Forests and FutMon Intercalibration Course on the Assessment of Ozone Visible Injury, Budapest, 21-24 September 2009

Sitkey J. (2010) Az ERTI erdészeti hidrológiai kutatásai a Duna-Tisza közén, az OEE Vízgazdálkodási és a Kecskeméti Helyi Csoport közös előadóülése, Kecskemét 2010. október 29.

Sitkey J. (2013) Vízforgalmi vizsgálatok a Soproni- hegységben, az OEE Vízgazdálkodási Szakosztály és a Soproni Helyi Csoport közös rendezvénye, Sopron 2013. március 26.

Szepesi, A., Sitkey, J. (2002) First experiences of ozone survey in Hungary, 3rd Intercalibration Course on “Assessment of Ozone Visual Injury” Villefranche-sur-Mer, France, September 25-27,2002

Tóth J. (1993): Az erdők egészségi állapota Magyarországon 1992 . Növényvédelem 1993.  XXIX-8: 385-388

Tóth J. (1995): A 16×16 km-es erdővédelmi hálózat adatai az erdők egészségi állapotára vonatkozóan MTA Erdészeti Bizottsága kiadványa: 31-37

Tóth J. (1998): Az erdők egészségi állapotát figyelemmel kísérő mérőhálózatok Magyarországon. Erdészeti Kutatások 1998. Vol. 88: 109-117

Turcsányi, G., Penszka, K., Siller, L., Führer, E., Tóth, S., Kovács, M., Büttner, S. (1994): Sampling in the stemflow and throughfall areas of forests. Pp. 449-464. In: Markert, B. (ed.): Environmental sampling for trace analysis. VCH Publisher Inc., Weinheim – New York – Basel – Cambridge

 

EMMRE leporelló (2008-2017), évente, változó tartalommal kiadott ismertető az EMMRE keretében végzett feladatokról, Nébih EI kiadvány.