A ma már világviszonylatban is egyedülálló adatsorokkal rendelkező hazai fénycsapda hálózat kiépítése 1952-ben – Jermy Tibor javaslatára – kezdődött el, kezdetben a növényvédelmi vonalon, amelyhez hamarosan csatlakozott az erdészeti is. Az erdészeti fénycsapdák telepítése Tallós Pál (1931-1968) és Szontagh Pál (1925-2008) vezetésével, 1961-ben kezdődött meg. Ebben az évben 6 csapdát, a következőben újabb 6-ot állítottak fel. A csapdák száma a következő évtizedekben bővült, helyük több esetben megváltozott. Napjainkban 23 db erdészeti fénycsapda működik az ország jelentősebb és jellemző erdőterületein (1. ábra). Az Erdészeti Fénycsapda Hálózatot a 60-as évek végéig Tallós Pál, majd 2 évtizeden keresztül Szontagh Pál irányította. Az ő nyugdíjazásával, a 80-as évek végétől Leskó Katalin vette át a munkát és másfél évtizeden keresztül odaadóan végezte. 2004-től Hirka Anikó a téma felelőse.
1. ábra: Az Erdészeti Fénycsapda Hálózat csapdái 2016-ban
A fénycsapdák működése és a fogott anyag kezelése
Az Erdészeti Fénycsapda Hálózat a Jermy-féle fénycsapdát használja (2. ábra). A csapda fogószerkezete egy kb. 1 m átmérőjű kör alakú tetőből és egy 60 cm átmérőjű tölcsérből áll. A tető 2 m magasan van felfüggesztve vagy oszlopra szerelve, ez alatt található az izzó. A tölcsér szolgál a fényre repülő és onnan lecsapódó rovarok összegyűjtésére. A tölcsér aljához csatlakozik a kloroformos fiolát is tartalmazó ölőüveg. A fénycsapdák naplementétől napfelkeltéig működnek, március elejétől december végéig. A fogott napi rovaranyagot a fénycsapda kezelők szárítás után két vattaréteg közé, speciális papírdobozokba helyezik (3., 4. ábra). A kezelő naplót vezet, melyben feljegyzi a csapda működését, eredményességét, az időjárásra vonatkozó észleléseit és megjegyzéseit.
2. ábra: Fénycsapda Püspökladányban
3.-4. ábra: Rovargyűjtő láda dobozokkal, rovargyűjtő doboz a fogott lepkékkel
A begyűjtött rovaranyag sorsa
A 60-as évek elején egy Identifikációs Csoport alakult, amelynek személyi összetétele, állomáshelye az évtizedek során sokat változott, fő feladata azonban nem. A Csoport tagjai a beszállított rovaranyagot napi bontásban válogatják és határozzák, az adatokat pedig naplókban, illetve számítógépen is rögzítik. A fénycsapda-naplókban az összes nagylepke faj, esetenként a kártevő molylepke, valamint a cserebogár fajok adatai találhatók. Az évek során fogott anyagokból jelentős, mintegy 20 000 példányos összehasonlító gyűjtemény is készült (5. ábra). A magyarországi viszonylatban számottevő gyűjteményben a hazai nagylepke fauna fajainak több, mint 95%-a megtalálható.
5. ábra: A lepkegyűjtemény egy doboza
Az erdészeti fénycsapdás rovargyűjtés céljai
A hosszú időn keresztül, állandó módszerrel gyűjtött rovaranyag faji összetétele és egyedszám viszonyai számtalan alap- és alkalmazott kutatási kérdés megválaszolására alkalmasak. Az Erdészeti Fénycsapda Hálózat adatbázisa egyedülálló kincsesbányája többek között az erdővédelmi, a faunisztikai, a taxonómiai, az ökológiai, és a környezettudományi kutatásoknak.
Az adatok elsősorban az erdővédelmi prognóziskészítéshez nyújtanak segítséget, hiszen a hosszú távú működés eredményeképpen a rovarok gradációdinamikája jól követhető (6. ábra, 1. táblázat, 7-8. ábra).
6. ábra: Lymantria dispar hím lepke
1. táblázat: Egyes fénycsapdák (B: Bakonybél, H: Hőgyész, Sa: Sasrét, Su: Sumony, F: Felsőtárkány, V: Vámosatya) éves gyapjaslepke fogásai (db) 2002-2015 között
7. ábra: Éves gyapjaslepke fogások 3 fénycsapdában
8. ábra: Éves kis téliaraszoló fogások 3 fénycsapdában
Az ERTI Erdővédelmi Osztálya 1962 óta (2012 óta a NÉBIH EI-nak segítségével) minden évben összeállítja az ún. Erdővédelmi Prognózist (9. ábra). Az Erdővédelmi Prognózis elkészítésében a legfontosabb adatbázis az ország erdeiben előforduló biotikus és abiotikus erdőkárok. 2012-ben az Erdővédelmi Jelzőlapokat felváltotta az Erdővédelmi Kárbejelentő Lap, amely az új, Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer alapbizonylata lett. Az új rendszer (melyet a NÉBIH Erdészeti Igazgatósága és az ERTI közösen üzemeltet) adatgyűjtési metodikája a korábbira épül, de annál jóval részletesebb adatokat tartalmaz. A Prognózisban megtalálható többek között az adott év kártételeinek rövid összefoglalása, az adott év meteorológiai áttekintése (ami sok esetben magyarázatot adhat egyes kárféleségek nagyságára vonatkozóan), az egyes kárféleségek egyenként, stb. A káradatok értékelésénél az OENyR adatain kívül felhasználásra kerülnek az Erdészeti Fénycsapda Hálózat fogási adatai is.
9. ábra: Erdővédelmi Prognózis kiadvány
A fénycsapdák segítségével nyomon követhetők olyan fajok egyedszám változásai, amelyek korábban Magyarországon nem okoztak számottevő kárt (pl. Helicoverpa armigera), de a jövőben jelentőséggel bírnak majd (10. ábra).
10. ábra: Helicoverpa armigera népességváltozása 3 erdészeti fénycsapdában
Egyedülállóan jó lehetőség a potenciális kártevők megjelenésének igazolására. Pl. a Lymantria dispar ázsiai rasszának megjelenését, amelynek – az európai rassztól eltérően – a nősténye is röpképes, és a fényre is repül, minden bizonnyal a fénycsapdák fogják kimutatni.
A fénycsapdák segítenek a hazai rovarfauna pontosabb megismerésében. Számos faunára új nagylepke és molylepke faj került elő az évtizedek során, pl. Epirranthis diversata, Gravitarmata margarotana (11. ábra). Az erdészeti fénycsapdák több olyan fajt gyűjtöttek, amelyeket hazánkban több évtizeddel előtte fogtak utoljára, mint pl. Rhyacia lucipeta, Arytrura musculus.
11. ábra: Gravitarmata margarotana
A taxonómiai vizsgálatok többek között a faj alatti egységek megismerésére irányulnak. Az Erdészeti Fénycsapda Hálózat nagylepke anyagából pl. az alábbi fajokat és alfajokat írták le: Brachionycha syriaca decipulae Kovács 1966, Boarmia umbellaria matrensis Vojnits 1970,Eupithecia catharinae Vojnits 1969, Oligia versicolor vojnitsii Kovács 1967, Lycia hirtaria pusztaer Vojnits 1971, Gnophos pullata kovácsi Vojnits 1967, Apamea sicula tallosi Kovács et Varga 1969.
A fénycsapdás anyag kiválóan alkalmas fenológiai vizsgálatokra (nemzedékszám, rajzásviszonyok, rajzáscsúcs, rajzásidőtartam, intenzitás, stb.) (12. ábra). A környezeti (pl. meteorológiai) tényezők hatásai is jól tanulmányozhatók a fénycsapdás gyűjtések esetében. Ezekből kiindulva a közel félévszázados adatsorok mással nem pótolható lehetőséget biztosítanak a globális felmelegedés erdei rovarokra gyakorolt hatásának vizsgálatára is (13. ábra). A fogási adatok alapján nyomon követhetők az egyes területek lepkefaunájában bekövetkező hosszabb-rövidebb távú változások (pl. melegigényes fajok arányának megnövekedése, egyes fajok ritkulása, stb.). Számszerűsíthető pl. a gyapjaslepke tömegszaporodás lombfogyasztó rovarokra gyakorolt hatása is.
12. ábra: A gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) rajzásfenológiai trendje („rajzási súlynap”) a tolnai fénycsapdában
13. ábra: A tölgy búcsújáró lepke (Thaumetopoea processionea) népességének időjárásfüggése (soproni fénycsapda).
A témával kapcsolatos fontosabb publikációk:
2005
Csóka Gy. 2005: Mennyire káros? – A rettegett gyapjaslepke. Élet és Tudomány, 60(17): 528-532.
Csóka Gy. és Hirka A. 2005: Hogyan tovább gyapjaslepke? 10. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum, Proceedings, 53-57.
Csóka Gy., Hirka A., Koltay A., Szabóky Cs. (2005): A gyapjaslepke (Lymantria dispar L.) életmódja és kártétele. 1. rész, Erdészeti Lapok CXL. évf. 1. szám (2005. január), pp. 16-18.
Csóka Gy., Hirka A., Koltay A., Szabóky Cs. (2005): A gyapjaslepke (Lymantria dispar L.) életmódja és kártétele. 2. rész, Erdészeti Lapok CXL. évf. 2. szám (2005. február), pp. 42-45.
Hirka A. (2005): A 2004. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2005-ben várható károsítások. Agroinform Kiadó, 126 p.
Hirka A. (2005): A 2004. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2005-ben várható károsítások. Növényvédelem, 41 (4), pp. 137-141
2006
Bakonyi J, Nagy Z. Á, Varga K, Koltay a, Érsek T. 2006.: Első adatok a Phytophthora citricola hazai előfordulásáról. Növényvédelem, 42 (10) 579-585.
Csóka Gy. 2006: Az akác-gubacsszúnyog (Obolodiplosis robiniae (Haldeman 1847)) megjelenése Magyarországon. Növényvédelem, 42(12): 663-664.
Csóka Gy. and Hirka, A. 2006: 2004- year of the gypsy moth in Hungary. In Csóka, Gy.; Hirka, A. and Koltay, A. (eds.) 2006: Biotic damage in forests. Proceedings of the IUFRO WP. 7.03.10) Symposium held in Mátrafüred, Hungary, 12-16 September 2004. p. 271-275.
Csóka, Gy.; Hirka, A. and Koltay, A. (eds.) 2006: Biotic damage in forests. Proceedings of the IUFRO WP. 7.03.10) Symposium held in Mátrafüred, Hungary, 12-16 September 2004.
Csóka Gy. és Nádor G. 2006: A gyapjaslepke-kártétel monitorozása távérzékeléssel Veszprém, Somogy és Nógrád megye területén 2005-ben. Agrofórum, 2006. (17. évf.) 6. sz. 4-10.
Hirka A. (2006): A 2005. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2006-ban várható károsítások. Agroinform Kiadó, 124. p.
Hirka A. (2006): A 2005. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2006-ban várható károsítások. Növényvédelem, 42. (5), pp. 247-251.
Hirka A. (2006): Erdőkárok 2005-ben. Erdészeti Lapok, 140: 117-119.
Hirka A., Csóka Gy. (2006): Képes útmutató és kódjegyzék az erdővédelmi jelzőlapok kitöltéséhez. Agroinform, Bp. 176 p.
Koltay A. 2006: Phytophthora disease of alder (Alnus glutinosa) In Hungary. In Csóka, Gy.; Hirka, A. and Koltay, A. (eds.) 2006: Biotic damage in forests. Proceedings of the IUFRO WP. 7.03.10) Symposium held in Mátrafüred, Hungary, 12-16 September 2004. CD-ROM p. 96-99.
Koltay A. 2006: Az erdők egészségi állapotának változásai az erdővédelmi monitoring rendszerek adatai alapján Tájökológiai Lapok, 4(2): 327-337.
2007
Csóka Gy., Hirka A. (2007): A gyapjaslepke (Lymantria dispar L.) életmódja és kártétele Magyarországon. FVM honlap, fvm.hu/doc/upload/200707/gyapjaslepke.pdf
Csóka Gy., Koltay A., Hirka A. és Janik G. 2007: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyeseink és bükköseink egészségi állapotára. In Mátyás Cs. És Vig P. (szerk.) 2007: Erdő és klíma V. kötet, Sopron, 229-239 p.
Hirka A. (2007): A 2006. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2007-ben várható károsítások. Agroinform Kiadó, 128. p.
Hirka A. (2007): Magyarországi erdőkárok 2006-ban. Erdészeti Lapok, CXLII. évf., pp. 45-47.
Hirka A. és Csóka Gy. 2007: A 2006. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2007-ben várható károsítások. Növényvédelem, 43(4): 113-118.
McManus, M. and Csóka, Gy. 2007: History and Impact of Gypsy Moth in North America and Comparison to the Recent Outbreaks in Europe. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica, 3: 47-64.
Skuhravá, M.; Skuhravý, V. and Csóka, Gy 2007: The invasive spread of the gall midge Obolodiplosis robiniae in Europe. Cecidology 22: 84–90.
2008
Csóka Gy., Hirka A. és Szabóky Cs. 2008: A gyapjaslepke (Lymantria dispar L.) életmódja és kártétele Magyarországon. Az Erdészeti kutatások digitális, ünnepi különszáma az OEE 139. Vándorgyűlésének tiszteletére. Cikkgyűjtemény: 117-134.
Csóka Gy., Hirka A., Koltay A. és Janik G. 2008: A tölgyek biotikus és abiotikus kárai. Az Erdészeti kutatások digitális, ünnepi különszáma az OEE 139. Vándorgyűlésének tiszteletére. Cikkgyűjtemény: 98-116.
Csóka Gy., Koltay A., Hirka A. és Janik G. 2008: A bükk biotikus és abiotikus kárai. Az Erdészeti kutatások digitális, ünnepi különszáma az OEE 139. Vándorgyűlésének tiszteletére. Cikkgyűjtemény: 135-149.
Hirka A. (2008): A 2007. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2008-ban várható károsítások. Agroinform Kiadó, 126. p.
Hirka A. és Csóka Gy. 2008: 2007: az abiotikus erdőkárok éve. Erdészeti Lapok, 143(1): 12-14.
Hirka A., Csóka Gy. (2008): A 2007. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2008-ban várható károsítások. Növényvédelem, 44 (5), pp. 213-217.
Hirka A., Csóka Gy., Koltay A. és Janik G. 2008: A nyárak és füzek biotikus és abiotikus kárai. Az Erdészeti kutatások digitális, ünnepi különszáma az OEE 139. Vándorgyűlésének tiszteletére. Cikkgyűjtemény: 258-280.
Hirka A., Csóka Gy., Koltay A., Janik G. és Szabóky Cs. 2008: Új megszállók – terjeszkedő rovarfajok Közép-Európa erdeiben. Erdészeti Lapok, CXLIII. évf. 208. p.
Hirka A., Koltay A., Csóka Gy. és Janik G. 2008: Az akác biotikus és abiotikus kárai. Az Erdészeti kutatások digitális, ünnepi különszáma az OEE 139. Vándorgyűlésének tiszteletére. Cikkgyűjtemény: 281-300.
Janik G., Tóth J., Csóka Gy., Szabóky Cs., Hirka A. és Koltay A. 2008: Az erdészeti jelentőségű cserebogarak életmódja. Az Erdészeti Kutatások digitális, ünnepi különszáma az OEE 139. Vándorgyűlésének tiszteletére. Cikkgyűjtemény: 350-380.
Koltay A., Hirka A. és Csóka Gy. 2008: A fenyők biotikus és abiotikus kárai. Az Erdészeti kutatások digitális, ünnepi különszáma az OEE 139. Vándorgyűlésének tiszteletére. Cikkgyűjtemény: 398-430.
2009
Blank, S.; Hara, H.; Mikulás, J.; Csóka, Gy.; Ciornei, C., Constantineanu, I.; Roller, L.; Altenhofer, E.; Huflejt, T. and Vétek, G. 2010: Aproceros leucopoda (Hymenoptera: Argidae): An East Asian pest of elms (Ulmus spp.) invading Europe. European Journal of Entomology 107: 357-367.
Csóka Gy. és Hirka A. (2009): A gyapjaslepke (Lymantria dispar L.) legutóbbi tömegszaporodása Magyarországon. Növényvédelem, 45 (4): 196-201.
Csóka Gy.; Koltay A.; Hirka A. és Janik G. 2009: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyeseink és bükköseink egészségi állapotára. Klíma-21 füzetek, 57: 64-73.
Csóka Gy.; Wittmann F. és Melika G. 2009: A szelídgesztenye gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu 1951) megjelenése Magyarországon. Növényvédelem, 45(7): 359-360.
Hirka A. (2009): A 2008. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2009-ben várható károsítások. ERTI, 138. p.
Hirka A. és Csóka Gy. 2009: Erdővédelmi Figyelő-Jelzőszolgálati Rendszer. pp. 56-63 in Kolozs L. (ed.) 2009: Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer 1988-2008. MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság ISBN 978-963-06-08245-9
Hirka A. és Csóka Gy. 2009a: A 2008. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2009-ben várható károsítások. Növényvédelem, 45(4): 165-168.
Hirka A., Csóka Gy. 2009: Hazai erdőkárok – 2008. Erdészeti Lapok, 144 (3): 76-78.
Hirka A., Csóka Gy. és Szabóky Cs. (2009): Mit gondolnak az erdei rovarok a klímaváltozásról? In: Lakatos F. és Kui B. (szerk.) 2009: NYME Erdőmérnöki Kar, Kari Tudományos Konferencia Kiadvány, 172-175.
Koltay A, Illés G, Bakonyi J, Nagy Z. Á. 2009: A fitoftórás égerpusztulás erdészeti jelentősége. Növényvédelem 45(4): 167-169.
2010
Csóka Gy., Hirka A. és Koltay A. 2010: Erdővédelmi aktualitások. Őstermelők lapja, 5: 63-
Csóka Gy.; Hirka A. és Lakatos F. 2010: Már a spájzban vannak… Növényvédelem, 46 (11): 547-550
Ferenczy, A., Eppich, B., Varga, R. D., Bíró, I., Kovács, A., Petrányi, G., Hirka, A., Szabóky Cs., Isépy, I.., Priszter, Sz., Türei, D., Gimesi, L., Garamvölgyi, Á., Homoródi, R. és Hufnagel, L. (2010): Comparative analysis of the relationship between phenological phenomena and meteorological indicators based on insect and plant monitoring. Applied Ecology and Environmental Research, 8 (4): 367-376.
Hirka A. (2010): A 2009. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2010-ben várható károsítások. ERTI, 126. p.
Hirka A. és Csóka Gy. (2010): A 2009. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2010-ben várható károsítások. Növényvédelem, 46 (4): 189-192.
Hirka A. és Csóka Gy. 2010: Abiotikus erdőkárok Magyarországon (1961-2009). Erdészeti Lapok, 145 (7-8): 246-248.
Hirka A. és Csóka Gy. 2010: Abiotikus károk Magyarország erdeiben. Növényvédelem, 46(11): 513-517.
Hirka A. és Csóka Gy. 2010: Kevésbé ismert lombfogyasztó rovarok tömeges megjelenése hazai nemesnyár-ültetvényeken. Növényvédelem, 46 (11): 529-531.
Hirka A.; Szabóky Cs.; Szőcs L. és Csóka Gy. 2010: Az Erdészeti Fénycsapda Hálózat 50 éve. Növényvédelem, 47(11):474-479.
Kúti Zs., Hirka A., Petrányi G., Szabóky Cs., Gimesi L., Hufnagel L. és Ladányi M. (2010): A kis téliaraszoló (Operophtera brumata L.) aktivitásának modellezése abiotikus paraméterekkel. Agrárinformatika, 1 (1): 40-46.
Mátyás Cs.; Führer E.; Berki I.; Csóka Gy.; Drüszler Á.; Lakatos F.; Móricz N.; Rasztovics E.; Somogyi Z.; Veperdi G.; Vig P. és Gálos B. 2010: Erdők a szárazsági határon. Klíma-21 Füzetek, 61: 84-97.
Tóth J. és Csóka Gy. 2010: Az erdővédelmi kutatások története az Erdészeti Tudományos Intézetben. Növényvédelem, 46 (11): 497-502.
Vétek G.; Mikulás J.; Csóka Gy. és Blank, S. 2010: A kanyargós szillevéldarázs (Aproceros leucopoda Takeuchi, 1939) Magyarországon. Növényvédelem, 46 (11): 519-521.
2011
Csóka Gy. 2011: Megszálló rovarok a magyar erdőkben. Mit hozhat még a klímaváltozás? Erdészeti Lapok, 146(5): 150-151.
Csóka Gy. and Hirka, A. 2011: Alien and invasive forest insects in Hungary (a review). Proceedings of the „Biotic Risks and Climate Change in Forests” 10th IUFRO Workshop of WP 7.03.10 “Methodology of Forest Insect and Disease Survey in Central Europe”, September 20-23, 2010, Freiburg, Germany. Berichte Freiburger Forstliche Forschung, 89: 54-60.
Hirka A. (2011): A 2010. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2011-ben várható károsítások. ERTI, 134. p.
Hirka A. és Csóka Gy. (2011): A 2010. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2011-ben várható károsítások. Növényvédelem, 47 (5): 213-216.
Hirka A. és Csóka Gy. (2011): Hazai erdőkárok 2010. Erdészeti Lapok, 146 (6): 168-171.
Hirka A., Szabóky Cs., Szőcs L. és Csóka Gy. (2011): 50 éves az Erdészeti Fénycsapda Hálózat. Erdészeti Lapok, 146(12): 378-380.
Hirka A., Szabóky Cs., Szőcs L. és Csóka Gy. (2011): Az Erdészeti Fénycsapda Hálózat 50 éve. Növényvédelem, 47 (11): 474-478.
Hirka A., Szőcs L. és Csóka Gy. 2011: Miről árulkodik a fénycsapda? A mi erdőnk, 1(3): 19.
Hirka, A. Szabóky, Cs., Szőcs, L. and Csóka, Gy. (2011): Half a century of the Hungarian Forestry Light Trap Network. In: Delb, H. and Pontuali, S. (eds.) (2011): Biotic Risks and Climate Change in Forests, Proceedings of the 10th IUFRO Workshop of WP 7.03.10 „Methodology of Forest Insect and Disease Survey in Central Europe”, September 20-23, 2010, Freiburg, Germany, 152-153.
Hirka, A., Csóka, Gy. and Szőcs, L. 2011: Long term population trends of some forest pests in Hungary. In: Delb, H. and Pontuali, S. (eds.) (2011): Biotic Risks and Climate Change in Forests, Proceedings of the 10th IUFRO Workshop of WP 7.03.10 „Methodology of Forest Insect and Disease Survey in Central Europe”, September 20-23, 2010, Freiburg, Germany, 163-165.
Kúti Zs., Hirka A., Hufnagel L., Szenteleki K. és Ladányi M. (2011): A kis téliaraszoló (Opertophtera brumata L.) rajzáskezdetének és rajzáshosszának elemzése, és várható változásainak becslése. In: Laczka, Szenteleki (szerk.): Agrárinformatikai Tanulmányok II., Debrecen: Magyar Agrárinformatikai Szövetség, 62-79. (ISBN: 978-963-87366-7-3)
Kúti Zs., Hirka A., Hufnagel L., Szenteleki K. és Ladányi M. (2011): A kis téliaraszoló (Opertophtera brumata L.) rajzáskezdetének és rajzáshosszának elemzése és várható változásainak becslése. „Klíma-21” Füzetek, 66: 84-89.
Kúti Zs., Hirka A., Hufnagel L., Szenteleki K. és Ladányi M. (2011): A kis téliaraszoló (Opertophtera brumata L.) rajzáskezdetének és rajzáshosszának és ezek várható változásainak elemzése: Klíma-21 füzetek, Harnos Zsolt Emlékszám. 91-96.
Kúti, Zs., Hirka, A., Hufnagel, L. and Ladányi, M. (2011): A population dynamical model of Operophtera brumata, L. extended by climatic factors. Applied Ecology and Environmental Research 9(4): 433-447.
2012
Csóka Gy. 2012: Hatlábú globalizáció. Élet és Tudomány, 67(49): 1545-1548.
Csóka Gy., Hirka A. és Szőcs L. 2012: Új kártevő rovarok az alföldi erdőkben. In: Csiha I. (szerk.) 2012: AEE Kutatói nap, Tudományos eredmények a gyakorlatban. Konferencia kiadvány, 33-37.
Csóka Gy., Pödör Z., Hirka A., Führer E. és Szőcs L. (2012): Az időjárási tényezők hatása a tölgy búcsújáró lepke (Thaumetopoea processionea L.) populációinak fluktuációjára. In: VII. Erdő és klíma konferencia előadásainak összefoglalói. 48-49.
Csóka Gy.; Hirka A. és Szőcs L. 2012: Rovarglobalizáció a magyar erdőkben. Erdészettudományi Közlemények, 2: 187–198.
Csóka, Gy., Hirka, A., Szőcs, L. and Szabóky, Cs. (2012): Newest uninvited insect guests in the hungarian forests. In: Steyrer, G., Tomiczek, C., Hoch, G., Lackner, C. (eds.) (2012): Proceedings of the Third meeting of forest protection and forest phytosanitary experts, October 14-16, 2009, Vienna, Austria, Federal Research Centre for Forest, Department of Forest Protection, Forstschutz Aktuell, Wien, (55): 30-31.
Gimesi, L., Homoródi, R., Hirka, A., Szabóky, Cs. and Hufnagel, L. (2012): The effect of climate xhange on the phenology of moth abundance and diversity. Applied Ecology and Environmental Research, 10(3): 349-363.
Gimesi, L., Homoródi, R., Hirka, A., Szenteleki, K. and Hufnagel, L. (2012): The Effect of Climate Change on Light Trap Capturing Data of Lepidoptera. 2012 International Conference on Future Environment and Energy IPCBEE vol. 28 (2012) © (2012)IACSIT Press, Singapoore, 255-259.
Hirka A. (2012): A 2011. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2012-ben várható károsítások. ERTI, 142. p.
Hirka A. Csóka Gy., Koltay A. és Kolozs L. 2012: Hazai erdőkárok – 2011. Erdészeti Lapok, 147(7-8): 235-237.
Hirka A. és Csóka Gy. (2012): A 2011. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2012-ben várható károsítások. Növényvédelem, 48 (4): 143-146.
Koltay A, Szabó I., Janik G. 2012: Ash Diaback in Hungary. Forstschutz Aktuell, Nr. 55, August, 2012, 59-61.
Koltay A, Szabó I., Janik G. 2012: Chalara fraxinea Incidence in Hungarian Ash (Fraxinus excelsior) Forests. Journal of Agricultural Extension and Rural Development. 4(9).236-239.
Koltay A., Janik G., Nagy A., Lovász Á., Dudás B., Reményfy R.2012: Tömeges fenyőpusztulás a Mátrafüredi Erdészet területén. Erdészeti lapok, 140(10). 302-303.
Koltay A., Kolozs L., Janik G., Kovácsevics P., Hirka A. és Csóka Gy. 2012: Erdeink egészségi állapota 2011-ben. Erdészeti Lapok, 147 (5): 141-143.
Nowinszky, L.; Hirka, A.; Csóka, Gy.; Petrányi, G. and Puskás, J. 2012: The influence of polarized moolight and collecting distance on the catches of winter moth Operophtera brumata (Lepidoptera: Geometridae) by light traps. European Journal of Entomology, 109: 29-34.
Szeőke K. és Csóka Gy. 2012: Jövevény kártevő ízeltlábúak Magyarországon – Lepkék (Lepidoptera). Növényvédelem, 48(3): 105-115.
Tenow, O.; Nilssen, A.C.; Bylund, H.; Pettersson, R. Battisti, A.; Bohn, U. Caroulle, F.; Ciornei, C.; Csóka, Gy. Delb, H.; De Prins, W.; Glavendekic, M.; Gninenko, Y.I.; Hrasovec, B.; Matosevic, D.; Valentyna Meshkova, V.; Moraal, L.; Constantin Netoiu, C.; Pajares, J.; Rubtsov, V.; Tomescu, R. and Utkina, I. 2012: Geometrid outbreak waves travel across Europe. Journal of Animal Ecology 2012 doi: 10.1111/j.1365-2656.2012.02023.x
Tóth T.,Lakatos T., Koltay A., 2012: Lonsdalea quercina subsp. populi subsp. nov., isolated from bark canker of poplar trees. International Journal for Systematic and Evolutionary Microbiology, 63: 2309-2313 doi:10.1099/ijs.0.042911-0.
2013
Csóka Gy. és Hirka A. 2013: Az idegenhonosok „már a spájzban vannak”! Erdészeti Lapok, CXLVIII: 177-478.
Csóka Gy. és Hirka A. 2013: Kovács Lajos és a magyar erdészeti fénycsapda hálózat. E-Acta Naturalia Pannonica 6: 77-82.
Csóka Gy. és Hirka A. 2013: Újra itt a gyapjaslepke. Őstermelő – Gazdálkodók lapja. 2013. június-július: 60-62.
Csóka Gy., Hirka A., Koltay A. és Kolozs L. 2013: Erdőkárok – képes útmutató. NÉBIH Erdészeti Igazgatósága – Erdészeti Tudományos Intézet, 224 oldal. ISBN 978-963-7349-37-9
Csóka Gy.; Hirka A. és Somlyai M. 2013: A tölgy csipkéspoloska (Corythuca arcuata Say, 1832 –Hemiptera, Tingidae) első észlelése Magyarországon. Növényvédelem, 49(7): 293-296.
Csóka Gy.; Lakatos F.; Kolozs L.; Koltay A.; Hirka A.; Janik G.; Tuba K. és Szőcs L. 2013: Egészségi Állapot monitoring a magyar erdőkben: múlt, jelen, jövő. Pp. 29-38. In: Faragó S. (szerk.): Monitoring az erdészetben és a vadgazdálkodásban. A Magyar Tudományos Akadémián 2012. november 21-én megtartott tudományos ülés előadásainak kötete. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 2013. ISBN-978-963-334-114-8
Hirka A. 2013: A 2012. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2013-ban várható károsítások. ERTI, NÉBIH EI, 228. p.
Hirka A.; Kolozs L.; Szőcs L. és Csóka Gy. 2013: Már megint ez a gyapjaslepke…Erdészeti Lapok, CXLVIII(4): 110-113.
Klapwijk, M.J.; Csóka, Gy.; Hirka, A. and Björkman, C. 2013: Forest insects and climate change: long-term trends in herbivore damage. Ecology and Evolution, 3(12): 4183-4196.
Koltay A., Kolozs L., Janik G., Kovácsevics P., Hirka A. és Csóka Gy. 2013: Erdeink egészségi állapota 2012-ben. Erdészeti Lapok, 148 (7-8): 247-249.
Koltay A; Szakács I.; Horváth A. 2013: Tömeges fenyőpusztulás a Keszthelyi-hegységben. Erdészeti lapok, 148(5): 145-148.
Zúbrik, M.; Kunca, A. and Csóka, Gy. (eds.) 2013: Insects and diseases damaging trees and shrubs of Europe. N.A.P. Editions, ISBN 978-2-913688-18-6, 535 p.
2014
Hirka A. 2014: A 2013. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2014-ben várható károsítások. ERTI, NÉBIH EI, 210. p.
Hirka A.; Koltay A.; Kolozs L.; Janik G.; Szőcs L. és Csóka Gy. 2014: Erdeink egészségi állapota 2013-ban. Erdészeti Lapok, 149(6-7): 258-261.
Csóka Gy., Hirka A., Szőcs L. és Hajek A. E. 2014: A rovarpatogén Entomophaga maimaiga Humber, Shimazu and Soper, 1988 (Entomophtorales: Entomphtoraceae) gomba megjelenése magyarországi gyapjaslepke (Lymantria dispar) populációkban. Növényvédelem, 50(6): 257-262.
Csóka Gy.; Hirka A.; Koltay A. és Szőcs L. 2014: Van új a Nap alatt…Erdészeti Lapok, 149(10): 322-324.
Hirka A.; Koltay A.; Kolozs L.; Janik G.; Szőcs L. és Csóka Gy. 2014: Erdeink egészségi állapota 2013-ban. Erdészeti Lapok, 149(6-7): 258-261.
Szőcs L. és Csóka Gy. 2014: Lepkék a fénycsapdákban. A mi erdőnk, 4(4): 14-15.
Vétek G.; Boros N.; Papp V.; Haltrich A.; Csóka Gy.; Szőcs L.; Tuba K.; Molnár M., Kelemen G. és Lakatos F. 2014: A selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis) 2013-ban ismert elterjedése Magyarországon. Georgikon for Agriculture, 19 (1): 106–111.
2015
Csóka Gy. 2015: Új jövevények a fákon. bokrokon. A mi erdőnk, 5(4): 28-29.
Csóka, Gy.; Pödör, Z.; Nagy, Gy. and Hirka, A. 2015: Canopy recovery of pedunculate oak, Turkey oak and beech trees after severe defoliation by gypsy moth (Lymantria dispar): Case study from Western Hungary. Forestry Journal (Lesnicki Casopis), 61: 143-148.
Hirka A. 2015: A 2014. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2015-ben várható károsítások. NAIK ERTI, NÉBIH EI, 225. p.
Hirka A. és Csóka Gy. 2015: A gyapjaslepke (Lymantria dispar). Agrofórum, 2015(3): 52-59.
Hirka A. és Csóka Gy. 2015: Betolakodó rovarok erdő, mező, kert határán. Agrofórum, 2015(11): 18-22.
Hirka A.; Koltay A.; Kolozs L.; Szőcs L. és Csóka Gy. 2015: Erdeink egészségi állapota 2014-ben. Erdészeti Lapok, 150(9): 258-261.
Hlásny, T.; Trombik, J.; Holuša, J.; Lukašová, K.; Grendár, M.; Turčani, M.; Zúbrik, M.; Tabaković-Tošić, M.; Hirka, A.; Buksha, I. Modlinger, R.; Kacprzyk, M. and Csóka Gy. 2015: Multi-decade patterns of gypsy moth fluctuations in the Carpathian Mountains and options for outbreak forecasting. Journal of Pest Science, DOI 10.1007/s10340-015-0694-7 IF: 2,644
2016
Csóka Gy.; Koltay A.; Csepelényi M.; Szőcs L. és Hirka A. 2016. Erdővédelmi aktualitások 2016-ban. Erdészeti Lapok, 151(12): 420-422.
Hirka A. 2016: A 2015. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2016-ban várható károsítások. NAIK ERTI, NÉBIH EI, 205. p.
Csóka Gy. 2016: 4.2.6. A gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) terjedéseMagyarországon. pp. 62-64. in Riesz L. (szerk.): Magyarország környezeti állapota 2015. HOI. ISSN 2064-4086
Csóka Gy.; Koltay A.; Csepelényi M.; Szőcs L. és Hirka A. 2016. Erdővédelmi aktualitások 2016-ban. Erdészeti Lapok, 151(12): 420-422.
Janik G.; Hirka A.; Koltay A., Juhász J. és Csóka Gy. 2016: 50 év biotikus kárai a magyar bükkösökben. Erdészettudományi Közlemények, 6(1): 45-60.
Szőcs L., Hirka A. és Csóka Gy. 2016: A japán tölgy-selyemlepke (Antheraea yamamai Guérin-Méneville, 1861) Magyarországon. pp.74-82. In: Kovács E.; Kúti Zs. és Puskás J. (szerk.) Fénycsapdán innen és túl …: Tiszteletkötet Mészáros Zoltán és Nowinszky László professzor urak 80. születésnapjára. Szombathely: Savaria University Press, pp. 74-82.
Zubrik, M.; Hajek, A.; Pilarska, D.; Spilda, I.; Georgiev, G.; Hrašovec, B.; Hirka, A.; Goertz, D.; Hoch, G.; Barta, M.; Saniga, M.; Kunca, A.; Nikolov, C.; Vakula, J.; Galko, J.; Pilarski, P. and Csóka, Gy. 2016: The potential for Entomophaga maimaiga to regulate gypsy moth Lymantria dispar (L.) (Lepidoptera: Erebidae) in Europe. Journal of Applied Entomology, doi: 10.1111/jen.12295
2017
Bereczki, K; Molnár, D.; Csóka, Gy. and Báldi, A. 2017: Factors affecting the bird predation of low density gypsy moth egg masses in three types of hardwood forests in southwest Hungary. Bulletin of Insectology 70 (2): (in press)
Csóka, Gy.; Stone, GN and Melika G. 2017: Non-native gall-inducing insects on forest trees: a global review. Biological Invasions, DOI 10.1007/s10530-017-1466-5
Valtonen, A., Hirka, A., Szőcs, L., Ayres, M.P., Roininen, H. and Csóka, Gy.2017: Long-term species loss and homogenization of moth-commununities in Central-Europe. Journal of Animal Ecology, DOI: 10.1111/1365-2656.12687