Faegészségi állapot monitorozása mintaterületeken
Dr. Koltay András
A faegészségi állapotfelvételek az intenzív megfigyelési rendszerhez csatlakozott európai tagállamok által közösen elfogadott és alkalmazott nemzetközi metodika szerint történnek. A felvételi metodika 2007-től jelentősen megváltozott az előzőekhez képest (http://icp-forests.net/page/icp-forests-manual). Az új metodikával, az egyes fák esetében jóval részletesebben és pontosabban határozható meg a károsodás helye, mértéke és a kiváltó tényezők.
Az egészségi állapotra vonatkozó vizsgálatokat évente egy alkalommal, augusztus folyamán végezzük. Mintaterületenként változó számú, az adott állománytípustól függően átlagosan 100 – minimum 50, maximum 200 – mintafa egészségi állapotát rögzítjük. Ennek során a fák állapotát növényi testtájanként, határozzuk meg. Többek között rögzítjük az elszíneződés és lombvesztés jellegét, kiterjedését, az ágelhalás és törzskárok, valamint a gyökfőben előforduló károsodások mértékét és ezek jellegzetességeit, kiváltó okait. Valamennyi mintaparcellában évről évre ugyanazon „etalon” fákról fénykép készül, ami rögzíti az adott parcellában álló, tipikus egészséges, valamint egy beteg fa jellegzetességeit. E fotók dokumentálják az egészségi állapot besorolások adott állományra vonatkozó viszonyítási értékeit. (Amennyiben a korábban fotózott mintafa elpusztul, vagy kivágták, abban az esetben új etalon fa kerül kijelölésre.)
A terepi egészségi állapot felmérések kiegészülnek az időszakosan végzett lombminta analízissel, amelynek során a mintaparcellák egyedeiről begyűjtött lomb és hajtás minták laboratóriumi vizsgálatával (a mintákon található kárképek alapján) határozzuk meg az állományban előforduló károsítókat, kórokozókat.
Az egyes mintaterületek egészségi állapotra vonatkozó legfontosabb paramétereit, illetve ezek évről évre változó értékeit grafikusan is elemezzük.
A fák egészségi állapotának meghatározó eleme a korona levélvesztése. A levélvesztés százalékos meghatározása alapján, a nemzetközi metodikát alkalmazva, az alábbi kategóriákat különítettük el:
| Levélvesztési kategória | hiányzó levélfelület % |
| Nincs | 0-10 |
| Gyenge | >10-25 |
| Közepes | >25-60 |
| Erős | >60-99 |
| Elhalt fa | 100 |
A levélvesztés és ágelhalás mértékét súlyozott átlag szerint is, de a kiváltó okokat figyelembe véve is csoportosítjuk és elemezzük. Az állományfelvételek adatait a fák állományban elfoglalt helyzete szerint is osztályozzuk, mivel a különféle magassági osztályú fákon eltérő gyakorisággal fordulnak elő a különféle kárformák.
Az egészségi állapot rögzítése mellett az EVH II. szintű intenzív monitoring rendszer mintaterületein széleskörű meteorológiai adatgyűjtés is történik. Ezek közül a fák egészségi állapotára (figyelmen kívül hagyva a szél- és jégtöréseket) gyakran meghatározó jelentőségűnek tűnik a vegetációs időszakban hulló csapadék mennyisége és az átlaghőmérséklet alakulása. A két paraméterből úgynevezett Hőmérséklet Csapadék Faktor (HCSF) értéket számolunk minden évre vonatkoztatva. (HCSF = 100 x (átlaghőmérséklet) / (összes csapadék) március – augusztus időszakában). Ezzel az értékkel jellemezhető az adott év – fás szárú vegetáció fejlődése szempontjából legfontosabb időszak – időjárása. E számítás szerint minél nagyobb a HCSF érték, annál kedvezőtlenebb időjárás uralkodott az adott év vegetációs időszakában.
Az átlagos ágelhalás és levélvesztés, valamint az éves mortalitás értékeit a HCSF faktorral együtt ábrázoljuk. Az egészségi állapot szempontjából meghatározó paraméterek alapján jellemezzük az egyes mintaparcellák állományaiban bekövetkezett változásokat.
Az elmúlt néhány évben az alábbi 8 mintaterületen végeztünk részletes egészségi állapot vizsgálatot:
| Pont száma | Hely | Fafaj |
| 01. | Gyöngyössolymos 39/A | Bükk |
| 03. | Gyöngyössolymos 66/C | KTT |
| 15. | Őriszentpéter 19/B | Erdeifenyő |
| 16. | Bajánsenye 6/B | KTT |
| 17. | Szentpéterfölde 21/A | Bükk |
| 18. | Kecskemét 7/D | SZNY |
| 19. | Kecskemét 221/F | Akác |
| 20. | Gyöngyössolymos 32/C | Lucfenyő |
A legutóbb elvégzett munkákról készített jelentés részletei ide kattintva ismerhetők meg.
A fák ózonkárosodottságának vizsgálatáról szóló legutolsó jelentés részletei ide kattintva ismerhetők meg.
A témával kapcsolatos fontosabb publikációk:
Koltay A., 2005.: Az erdők egészségi állapota – Új növényi betegségek megjelenése. 10. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum, Debrecen, 2005. október 18-20. 130-140. o.
Koltay A., 2005.: Előzetes vizsgálati eredmények a hazai mézgás éger (Alnus glutinosa) állományok Phytophthora okozta betegségéről. Erdészeti Kutatások, Vol. 91. Budapest, 2002-2004. 107-114.
Koltay A; Csóka Gy; Hirka A; Janik G. 2008: Az erdők egészségi állapotának változásai az Intenzív II. Szintű Megfigyelő Hálózat (EVH) adatai alapján. OEE 139. Vándorgyűlés, Debrecen, 2008. 07. 11-12. Poszter
Koltay A.; Hirka A. 2008: Az akác új kórokozói és károsítói. Alföldi Erdők Egyesület, Kutatói nap, Szeged,2008. nov. 06. 93. o. Poster.
Koltay A. 2009: EVH II szint, intenzív monitoring. in Kolozs L (ed.) 2009. Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer 1988-2008. 33-36. o. MGSZH, Központi Erdészeti Igazgatóság, Budapest. ISBN 978-963-06-8245-9.
Koltay A.; Szabó I.; Janik G. 2010.: Chalara fraxinea spreading in Hungary. IUFRO WP 7.0310. Methodology of Forest Insect and Disease Survey in Central Europe, Workshop on Biotic Risks and Climate Change in Forests, September 20th to 23rd, 2010. FVA Freiburg, Germany. Poszter
Koltay A.; Illés G.; Bakonyi J.; Nagy Z. Á. 2010.: The importance of phytophthora disease of alder in hungarian forests. COST FP0801- Meeting inViterbo, Italy – 27 to 30 June 2010. Poszter.
Koltay A.; Szabó I.; Janik G. 2011: A magas kőris (Fraxinus excelsior) Chalara fraxinea gomba okozta megbetegedése és elterjedése Magyarországon. 57. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, 2010. február 21-22. 67. o. (Poszter)
Janik G.; Koltay A.; Hirka A.; Csóka Gy., 2011: A hazai bükkösök egészségi állapota 2001 és 2010 között. 57. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, 2010. február 21-22. 10. o.
Koltay A.; Szabó I.; Janik G. 2011: Chalara fraxinea incidence in Hungarian Ash (Fraxinus excelsior) forests. Global Change and Forest Diseases, New Threats, New Strategies. IUFRO Meeting of 7.02.02. Montescarlos, Spain. Poster.
Koltay A. 2011: Új kórokozók a Magyar erdőkben. A magyar Tudomány Napja rendezvény. VM, 2011. november.21. Poszter.
Koltay A; Szabó I.; Janik G. 2011: Chalara Fraxinea spreading in Hungary. In: Delb, H. and Pontuali, S. (eds.) (2011): Biotic Risks and Climate Change in Forests, Proceedings of the 10th IUFRO Workshop of WP 7.03.10 „Methodology of Forest Insect and Disease Survey in Central Europe”, September 20-23, 2010, Freiburg, Germany, 166-169. Poszter
Koltay A; Janik G. 2012: Sudden mass mortality of pines in the Mátra-mountains, Hungary. Methodology of forest insect and disease survey” and IUFRO WP 7.03.06, Working Party Meeting, Palanga, Lithuania, 10 – 14th of September 2012. Poszter.
Koltay A.; Janik G. 2012.: A feketefenyő tömeges pusztulása súlyos aszályokat követően. Alföldi Erdőkért Egyesület Kutató napja Püspökladány, 28-33. o.
Tóth T.; Lakatos T.; Koltay A., 2013: Lonsdalea quercina subsp. populi subsp. nov., isolated from bark canker of poplar trees. International Journal for Systematic and Evolutionary Microbiology, (2013) 63, 2309-2313. doi:10.1099/ijs.0.042911-0.
Koltay A; Csóka Gy; Hirka A; Janik G. 2013: Erdeink egészségi állapota 2012-ben, jelentés a 16×16 km-es EVH hálózat alapján. http://www.erti.hu/friss-publikaciok/evh-jelentes-2012-rol.html
Koltay A; Halász Á.; Kriston É. 2013: Detection of Dothistroma spp. in Hungary. COST Action about Determining Invasiveness And Risk Of Dothistroma (DIAROD FP 1102) meeting in Brno, Mendel University, Czech republic, from 23th May to 24th May 2013. Poster
Lakatos T.; Tóth T.; Koltay A. 2013: Új bakteriális kórokozó a nemesnyár (Populus x euramericana) kéregrepedéses rákosodásának hátterében. Növényvédelmi Tudományos Napok, 2013. február 19. 51. o
Koltay A.; Janik G.; Nagy A.; Reményfy R.; Dudás B.; Lovász Á., 2013. A Cenangium ferruginosum Fr. szerepe a 2012. évi mátrai fenyőpusztulásban. Növényvédelmi Tudományos Napok, 2013. február 19. 52. o http://www.magyarnovenyvedelmitarsasag.hu/59NTN/NTN59kiadvany.pdf
Koltay A.; Lakatos T.; Tóth T. 2015: A new bacteria canker appearance on hybrid poplars in Hungary – Lonsdalea quercina subsp. populi subsp. nov. Abstracts, 14th IUFRO, Working Party 7.02.01“Root and Butt Rot of Forest Trees”, 12-18thOctober 2015, TURKEY. 72. Poszter
Bakonyi J.; Nagy Z.Á.; Józsa A.; Seres D.; Csorba I.; Koltay A. (2016): Régi és új fitoftórafajok Magyarországon. 62. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, 2016. február 16. http://www.magyarnovenyvedelmitarsasag.hu/NTN/62_NTN_Kiadvany.pdf, 42.
Drenkhan R. et Al. (Koltay A.) 2016: Global geographic distribution and host range of Dothistroma species: a comprehensive review. Forest Pathology, Special Issue: Dothistroma Needle Blight October 2016. Volume 46, Issue 5. Pages 408-442. DOI: 10.1111/efp.12290.
http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/efp.12290/full